Sokan emlékezünk még Horn Gyulának a belügyminiszterhez címzett ingerült kifakadására, hogy ami Magyarországon van, az minden, csak nem közbiztonság.  Lehet, hogy igaza volt, csak mindebben az volt szokatlan kissé, hogy ezt a kijelentést az éppen regnáló miniszterelnök tette. Nem ismerem a magyar kormányfők munkaköri leírását, de az tuti, hogy valami olyasminek kell lennie benne, miszerint a kormányt ő irányítja, s annak működéséért is ő a fő felelős.

Sokakban felmerül az az emlékkép is, amikor Demszky Gábor főpolgármester úr is szépen betagozódott a tülkölő autósok közé, a fővárosi kátyúk elleni tiltakozásul.

De nem sorolom tovább a hasonló példákat, csupán a legutóbbit említem. Ezt az idei Chartát. Amit Gyurcsány jelentett be még a nyári melegfelvonulást kísérő erőszakos események kapcsán. Ugyanis az akkori felvonulás – legalább részben a rendőri töketlenkedés hatására is: előbb tiltás, majd engedélyezés, de egy időben és helyszínben ugyanoda bejelentett ellentüntetéssel együtt – valóban csúnya botrányba fulladt. A szélsőjobb portálokon terjengő előzetes felhívások alapján szinte biztosan számítani lehetett az esemény erőszakos lefolyására. Ami persze be is következett, a főváros legfrekventáltabb részei ismét csatatérré változtak.

De ott tartottunk, hogy a jelenlegi miniszterelnök az eseményt követően szinte azonnal közölte, Chartát alapít, és demonstrációt kezdeményez a szélsőségek ellen. Egy nagyon közismert Rejtő szöveg alapján, ha azt akarod, hogy veled ne foglalkozzanak, te olvasd a névsort. Ha azt akarod, hogy ne ellened tüntessenek, akkor szervezd te a tüntetést. Csak hát ezzel a Charta dologgal megint az a baj, ami Horn Gyula vádjával, nem megfelelő szájból hangzott el.

Ráadásul Gyula bátyánk legalább a saját csapatának az egyik tagját csesztette. Mondjuk Gyurcsány is megtehette volna persze, hogy jól letolja a belügyminiszterét. De hát, ezt több okból sem tehette meg. Először is, mert neki nincs is ilyen minisztere. Addig-addig reformálgatta, szervezgette, toldozgatta-foldozgatta az államapparátusát, hogy egyszer csak kiderült, a rendőrség majdhogynem miniszter nélkül maradt.

A másik ok pedig, hogy Draskovics sem egy Kuncze típusú figura, hogy egészen finoman fogalmazzak.

Gyurcsány hirtelen felindulásában már a felvonulást követő napon felvetette a Charta alapítás és a demonstráció ötletét. Annyira azért nem volt felindulva persze, hogy jó két hónapra ne jegelje mérhetetlen felháborodását. Az első nekibuzdulásában Magyar Charta néven nevezett mozgalmat időközben átkeresztelte Magyar Demokratikus Chartára.  Talán attól félt, hogy összetévesztik a Magyar Gárdával? Így viszont sokan egy szélsőjobboldali hetilap nevére asszociálhatnak.

Szerintem találóbb és kifejezőbb lenne a Magyar Népi-demokratikus Charta. Ez mindjárt barátságosabban hangzik az egykori KISZ-es füleknek is.

Mindezzel az eddigi csipkelődésemmel, kötekedésemmel, baszakodásommal – nevezzük, aminek akarjuk – nem az volt a célom, hogy valakit is lebeszéljek az agresszív kirekesztő, rasszista, homofób megnyilvánulások elleni tiltakozásról Sőt ilyenben én is szívesen részt vennék, mert valóban megért rá az idő. De azt szeretném, ha Gyucsány Ferenc nem a soraink között foglalna helyet ötletgazdaként, hanem tenné a dolgát, aminek a fontosságára egyébként a blogjában oly előszeretettel mindig hivatkozik is. Vagyis, mint az állami végrehajtó hatalom legfőbb tisztségviselője gondoskodna a szélsőjobb ellen tüntetők biztonságáról, s testi épségéről.

S mindent megtenne azért, hogy azok az alakok, akiknek többsége egyébként legalább az MTV ostroma óta szerintem közismert a rendőri szervek előtt, ne garázdálkodhassanak újra és újra Budapest belvárosában. S persze máshol sem. Gyurcsánynak továbbá, ahelyett, hogy a tüntetők között ülne, az lenne a dolga – s most csak a közbiztonságról beszéljünk - , hogy mindent megtegyen, ha kell újabb szabályokkal, személyi változtatásokkal, állománybővítéssel, plusz pénzek biztosításával az állampolgárok életének és vagyonának folyamatos megvédése érdekében.

S talán még akkor néhányunk szimpátiáját is visszanyerné.

Egyébként pedig jó lenne, ha tudná, a zéró tolerancia nem csak miránk, őrá is vonatkozik.