Amikor a sarki kocsmában a haverom elejtette a nylon szatyrát a frissen vásárolt négy sörrel együtt, s az üvegek összetörtek, a pia pedig szanaszét folyt a kövezeten, akkor tette a csaposnő azt az azóta már szállóigévé vált kijelentését: „Gazsi, imádom a ridikülödet!”

Szóval én legalább ennyire imádom a tv2 mokka reggeli kérdéseit. Olymértékben ostobák és gyakran provokatívak, hogy tulajdonképpen már ez okból is élvezetesek. Hivatalosan ugyan nem szoktam szavazni (s így bizonyára szegényebb maradok néhány igen értékes CD-vel), de esetenként azért én is állást foglalok - már ha egyáltalán van erre érkezésem.

Ma reggel azt tudakolták a nagyérdeműtől, hogy kinek kéne BB Évi születendő gyermekét felnevelnie, BB Évinek, az apának, avagy az államnak. Mint a közügyek iránt érdeklődő fegyelmezett állampolgárt, természetesen ez a kérdés engem sem hagyott hidegen.  Tényleg, kinek is kéne felnevelnie BB Évi magzatát? (De ki az a BB Évi?)

Miközben ezen a reggeli műsor által feszegetett fontos társadalmi problémán töprengtem BB Évi aspektusában, majdnem elkerülte a figyelmemet az a híradás, miszerint négy férfit és két nőt tartottak fogva egy pápai házban, és lopásokra kényszerítették őket.

Erről az esetről a rendőrség sajtótájékoztatón számolt be, amelyről aztán a maga módján természetesen hírt adott szinte valamennyi mértékadó hazai médium.

 A 46 éves B. P. és élettársa, a 44 éves L. A., valamint a nekik besegítő rokonok megdöbbentő körülmények között tartották fogva a szabadságuktól megfosztott embereket; testi, lelki terrort alkalmaztak.

Egy idős férfinak másfél évtizeden át szedték el a nyugdíját, s még a feltétlenül szükséges gyógyszerére sem kapott pénzt.

Akadt, aki már húsz éve élt a pápai család irányítása alatt, ingóságaiktól megfosztották őket, segélyeiket elvették tőlük. Embertelen körülmények között fűtetlen, víz és villany nélküli, bontásra érett házrészekben laktak, enni csak ételmaradékot kaptak, s csak lavórban, hideg vízben mosakodhattak.

A tegnapi győzelmi jelentésként ható rendőri sajtótájékoztatóból sajnos az nem derült ki, hogy vajon mindez a szörnyűség hosszú éveken keresztül miért kerülte el a nyomozók figyelmét. Miért csak most döbbennek rá a zsaruk, de szinte az egész közvélemény is arra, hogy ilyesmi nálunk létezik: Hogyhogy nem figyelt fel sok-sok éven át egyetlen rokon, hatóság, senki más sem arra, hogy valakinek 15-20 éven keresztül lopkodják a nyugdíját, elveszik a segélyét? Hol voltak ennyi időn át a rendőrségen kívül a gyámhatóság, az egyházak, egyéb karitatív szervezetek emberei? Vagy akár a posta?

Na persze egy olyan országban, ahol a drágalátos politikai elit mindenkori hatalmasai százezreket csicskáztathatnak, a pápaihoz igen hasonló módon, gazdasági válságra, egyebekre hivatkozva, mindenféle jogkövetkezmények nélkül, ott miért kellett volna az elmúlt évtizedekben pont erre az egy esetre felfigyelnie bárkinek is?