Egyelőre úgy tűnik, hogy el sem kezdődött, máris leverték a bohócforradalmat.

Az index a Független Rendőr Szakszervezet mai közleményéből idéz: Berendelték a tüntetni készülő rendőröket című írásában. Eszerint: „Hatályos alkotmányunk minden magyar állampolgár számára biztosítja a békés gyülekezés jogát és a vélemény-nyilvánítás szabadságát. A rendőrség vezetése most e jogától is megfosztja a hivatásos állományt azáltal, hogy „véletlenül” éppen azon a napon rendeli el a teljes állomány igénybevételével járó akciót, amikor a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése ellen tiltakozásuknak adnának hangot.”

Mielőtt ezen azért nagyon felháborodnánk, nem árt, ha az index cikknek a közleményt idéző része előtti mondatát is figyelmesen elolvassuk.

„Az ORFK a tüntetés napjára reggel héttől éjfélig szolgálatteljesítésre rendelte az összes rendőrt, aki nincs szabadságon vagy betegállományban.”

Vagyis, ha jól értem, a mi derék rendőreink most azon háborognak, hogy szolgálati idejük alatt nem tüntethetnek. És, ha jól értem, akkor mindeddig viszont munkaidejükben tüntettek, és nem a szabadságuk kontójára.

A legközelebbi tüntetésükön azonban ezt már nem tehetik meg. Csak ha szabadságon vannak.

Tényleg olyan nagy jogsértés, hogy nem az én adófizetői pénzemen gyakorolhatják a gyülekezési és vélemény-nyilvánítási jogukat?

Hát, lehet, hogy naiv vagyok, de azt hittem, hogy az eddigi tüntetéseken sem az én kontómra szidták az Orbán kormányt!

Ki kit néz itt valójában bohócnak?

Előre látható, milyen nevetségesek lesznek a keménykalapos, pirosorrú, csokornyakkendős hózentrógert húzogató rendőrtörzsök a Kossuth-téren.

Ez egy nagyon hülye ötlet. Hová lett a bohóc bácsi szép nagy krumpliorra, kérdezi majd a kislány apukájától az egyenruhásra mutatva a közúti ellenőrzéskor.

Ennél már az is nyerőbb lett volna, ha apácaruhát öltenek magukra. Vagy cowboynak öltöznek, és műanyagpisztolyt csattogtatnak, mint a fiam az óvodai bulin.

Egyébként is: először a rendvédelmiseknek is tiszta vizet kéne önteni a poharukba, s különbséget tudni tenni a szerzett jogok és a szerzett – közvéleményt irritáló – kiváltságok között.

Akkor talán az emberek is maradéktalanul melléjük állnának.

De így a többségünk számára egyelőre csak bohóckodás marad az egész.