A minap a kezembe került Hindenburgnak Hitlerhez írt levele.
Tisztelt Adolf Hitler úr!
1933. január 30-án önt a Német Birodalom Kancellárjává neveztem ki. E döntésemmel elsősorban a világháborúban tanúsított katonai hősiességéért a Vaskereszt második, majd 1918-ban adományozott első fokozatát, továbbá azt a jövőbeni munkát szándékoztam elismerni, amellyel Ön remélhetőleg az elkövetkező években a modern úthálózat megteremtése, valamint a német építészet terén a kor modern technológiáinak elismerése, meghonosítása révén történelmileg egyedülálló eredmények elérésére fog majd törekedni.
A döntés meghozatalát követően értesültem azokról az elmúlt időkben tett kijelentéseiről, amelyekkel nem tudok azonosulni, mert szemben állnak az általam és a köztársasági elnöki intézmény által képviselt értékekkel.
Rossz döntésemet beláttam. Más eszközöm nem lévén, ezúton kérem arra, szíveskedjen visszaadni az önnek általam tévedésből átadott kancellári kinevezését.
Bízom a bölcs döntésében. Lécci! Lécci! Lécci!
1933. február 3.
Üdvözlettel:
Paul Ludwig Anton von Beneckendorff und von Hindenburg
Persze egy ilyen dokumentum csak a fantáziám terméke.
Az viszont tény, hogy mindehhez igen hasonló szövegezésű levelet fogalmazott a minap Balog Zoltán miniszter Szaniszló úrnak.
Tulajdonképpen nem is a levél a problémás. Akár még dicsérhetnénk is egy ilyen magas rangú állami vezetőt, hogy (viszonylag gyorsan) belátta, nyilvánosan elismerte és korrigálni is próbálja tévedését.
Ritka ez a hozzá hasonló beosztású figuráknál.
A túlzott udvariasság azonban már kissé szembetűnő, Szaniszlót úrnak nevezi, tiszteli és üdvözli, különösen annak fényében, ahogy például Deutsch Tamás fogalmazott e tárgykörben.
Persze, nem vitatom, legalább is szokatlan lett volna, ha Balog is ilyen infantilis stílusban kéri vissza a kitüntetést:
„Hé Szaniszló! Ide figyelj, te elmeháborodott zsebnyilas! Huszonnégy órát kapsz, baszod, hogy visszaad a kitüntetést, amit azért adtam át neked, mert átkúrtak a beosztottjaim.”
(Máskülönben, ha tényleg igaz lenne, hogy megtévesztették a miniszter urat, Szaniszlót illetően, jó lenne tudni, ennek milyen személyi következményei vannak.)
A miniszteri levélből nem igazán derül ki persze az sem, hogy Szaniszló Ferenc mely kijelentései nem felelnek meg az általa és a Kormány által képviselt értékeknek.
Hogy miért van e téren hiányérzetem? Mert Szaniszló gondolatai semmivel sem durvábbak, közönségesebbek és, hogy finoman fogalmazzak: szélsőjobbosak, mint például Bayer Zsolt irományai. Tudomásom szerint viszont utóbbi újságíró esetében soha sem történt Balog és a Kormánya részéről ilyen egyértelmű elhatárolódás.
Friss kommentek