Proszektúra

A kommunikációja alapján jelenleg az összes párt közül a kormánypárt a leginkább euroszkeptikus. Ráadásul ezt nem csak felvállalja, hanem teljes erejéből minden fronton folyamatosan kommunikálja is. Ebben az az igazán érdekes, hogy az összes mérés szerint a lakosság határozottan nagyobb része EU párti.

Kérdés, hogy mégis miért éri meg a kormánynak az egy év múlva esedékes választás már beindított kampányában ilyen keményen nyomni az EU ellenes retorikát.

Felsorolnék néhány lehetséges okot.

1. Talán, Gyurcsány Ferencet idézve: "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este"?
2. Putyin diktál (zsarol?), és neki érdeke az EU szétforgácsolása, mert így a térségben nagyobb befolyásra tehet szert?
3. 2020-tól elapadnak az EU-s támogatások és a közvéleményt erre az időszakra kezdték el felkészíteni, hogy majd lehessen kire mutogatni, amikor hirtelen visszaesik sok ágazat teljesítménye?
4. A hatalomba igyekvő Jobbik elől akarják elszívni a levegőt azzal, hogy "ellopják" a témáit, a retorikáját, és ha majd lementek a választások, akkor jön az européer fordulat a kormánykommunikációban?
5. A gazdaság totális függését az EU-s pénzektől a nemzeti büszkeségnek hazudott melldöngetéssel akarják elfedni? Amelyek hőfokát a kisebbrendűségi érzésekkel küszködő vezérünk EU-s letolások miatti megbántott hiúsága még csak tovább növeli.
6. Ha ők tematizálják a közbeszédet, akkor addig sem Mészáros Lőrincről, Matolcsy Györgyről, Habony Árpádról, Rogán Antalról, Tiborcz Istvánról és a NER többi díszlovagjáról esik szó?
7. Az EU intézményrendszere, bármilyen nehézkesen mozdul is, polgárjogi, környezetjogi, emberjogi, fiskális, korrupció elleneses ellenőrzési keretet jelent, amitől egy valamirevaló épülő, Kelet-majmoló diktatúra idegzsábát kap és nyalogatni kezdi remegő szájszegletét.

Azt hiszem, az EU ellenes retorika kialakulásában valamennyi itt felsorolt ok szerepet játszik.

Orbánék úgy tekintenek az EU-ra, illetve Brüsszelre, mint egy dúsgazdag, kissé elhülyült, félig már süket nagybácsira. Lépten-nyomon megpumpolják, és átverik, miközben bölcs tanácsait és feddéseit illedelmesen meghallgatják, bólogatnak is, majd a háta mögött megint beintenek neki, szidalmazzák és kiröhögik.

Emlékszünk még, amikor mi nép kedves közvetlenséggel arra kértük a köztársaság nélküli köztársasági elnökünket, „ne írd alá János!”

Sokan azt feltételezték, hogy akkor most majd Áder János nem jegyzi ellen a CEU megsemmisítését elrendelő törvényt, hanem legalább is megfontolásra visszaküldi a parlamentnek.

János nem így tett, s nem is értem, hogy miért gondolta bárki is, hogy egy ilyen, a főnöknek különösen szívügyét jelentő kérdésben majd beleköp a levesbe.

Csintalan Sándor egy tévéműsorban azon értetlenkedett, hogy ugyan mitől félt ez a jóember, hiszen újabb öt évre megválasztották, mit tudnak vele tenni, utána már úgy sem lehet még egyszer.

Csakhogy János nem félelme miatt adta áldását a törvényre, hanem azért, mert ő is részese a NER-nek nevezett bűnbandának.

Az más kérdés, hogy persze mindemellett egy sunyi gyáva alak is. Ahogy Milne megfogalmazta: „János király nem volt jó, volt görbe dolga sok.” (Devecseri Gábor fordításában.)

Na, de mindegy. A lényeg, hogy aláírta, s így lett a Jánosból „bajszos szar”, egy madzagon rángatott báb.

Így aztán a CEU-ért folytatott küzdelem hazai terepén nem maradt más eszköz, mint az Alkotmánybíróság. Mármint az Alkotmány nélküli Alkotmánybíróság.

Odafordultunk hát, és most ugyanazt a bizakodást látom sokaknál megint, amit korábban Áderrel kapcsolatban. Csak immár nem ettől a szarjankótól várjuk a csodát, hanem az egyik legfőbb taláros testülettől.

Erről eszembe jutott egy falusi focimeccsen történt eset. A mérkőzést, mit tesz isten, épp’ egy a házigazdák községéből elszármazott bíró vezette, és a hazaiak ellen tizenegyest ítélt. Ekkor kiabált be egy sztentori borízű hang a nézőtérről: „mit ítété, átátá?”

Az Alkotmánybíróság, amelyik többségében a Fidesz kegyeltjeiből áll, persze nem fog átállni.

Vagyis az Orbánékat jogosan sújtó büntető (ismét) elmarad.

Szóval épp ideje volt már rendet vágni ezen a területen is. A Soros világhatalom elleni küzdelmünk újabb fontos állomásához érkezett azzal, hogy a három nagyszerű bátor Fideszes atyafi – dr. Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd – megalkotta törvénytervezetét „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” címmel.

Ámde van azért egy kis bibi. A jogszabály tervezet csak a külföldről támogatott szervezetekről szól, s nem terjed ki e szervezetek embereire. Így aztán egy olyan nem kívánatos kiskaput, joghézagot hagy, amit ezek a tuggyukkik biztos, hogy rafkósan ki is fognak használni. Vagyis nem jó ez a civiltörvény, ki lehet játszani.

Mi van akkor, ha szemérmetlenül letagadják, hogy ők nem is Soros emberei? És naná, hogy ezek mindenre képesek. Mert az rendjén való, hogy az alapítvány vagy egyesület köteles lesz majd feltüntetni minden megnyilvánulása során, hogy külföldről támogatott, vagyis, hogy valójában egy Soros-bérenc hazaáruló banda. Igen ám, de, ha az adott civil szerveződés emberei trükkösen nem ilyen minőségükben, hanem magánszemélyként szólalnak meg a nyilvánosság fórumain? Akkor mi van?

Hiszen nyilvánvalónak kellene, hogy legyen, miszerint egy külföldről támogatott csoportosulás tagja is külföldről támogatott!
A megoldás tehát csakis az lehet, hogy a külföldről támogatott civil formációk vezetői, tagjai, alkalmazottjai is kötelesek legyenek e minőségüket minden nyilvános helyen jól látható módon feltüntetni. Mondjuk, a mellkasuk bal oldalán viseljenek egy feltűnő, legalább 10X20 cm nagyságú táblácskát a felirattal, miszerint ők egy „külföldről támogatott civil szervezet külföldről támogatott tagjai”. Természetesen a szöveg braille-írással is kell, hogy szerepeljen, hogy a vakokat se tudják megtéveszteni. De megfontolandó még a rovásírás is.

Ám van itt rögtön még egy probléma. Ez a javasolt szöveg, ahhoz, hogy minden honfitársunk, a nem vak, de gyengébben látó idősebb hazafiaink számára is jól olvasható legyen, nem fér el csak legfeljebb egy 1mX2m méretű táblán. Az ezt viselni köteles alanyok mellkasa viszont ennél kisebb.

Tehát szöveg helyett valami jól felismerhető és értelmezhető jelrendszert kéne megalkotni. Olyasmit, mint a sárga csillag.  Na ja, de az ótvar nyugati liberálisok még félremagyarázhatnák ezt is, és antiszemitizmussal vádolhatnának meg bennünket.

Sokat törtem a fejem, mi lehetne ez a szimbólum, ami kellően kifejezné a lényeget, hogy itt Soros György által pénzelt ál-civilekről, úgy is mondhatni: Soros-fiókákról van szó.

Lehetne mondjuk egy liba, mögötte sorakozó kislibákkal.

Hadházy Ákos a sárga csillag kötelező viselését előíró jogszabályhoz hasonlította a dr. Gulyás Gergely, Kósa Lajos és Németh Szilárd által jegyzett, „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” , szóló törvénytervezetet. Ez azért némi túlzás.

Először is szögezzük le, hogy az akkori, zsidók elleni rendelkezést nem az országgyűlés hozta, hanem vitéz Sztójay Döme miniszterelnök nevéhez fűződött, az 1240/1944. M. E. sz. rendelettel vezették be.

Szerintem most is praktikusabb spórolósabb lenne egyébként, ha visszatérnénk ehhez a jogalkotási rendszerhez, Orbán Viktor törvénykezne, időt, pénzt is megspórolva ilyesmivel sem fárasztanák az „igen” és a „nem” gombot megkülönböztetni egyébként is nehezen tudó képviselőket.

Jegyezzük még meg azt is, a két rendelkezés összehasonlítása kapcsán, hogy eme civil szervezetek elleni jogi korlátozás  egyelőre jóval kevesebb országban került bevezetésre, mint annak idején a sárga csillag kötelező viselését előíró normák. Ámbár akkor sem volt ám minden ország olyan lelkes és élenjáró az efféle rasszista törvények megalkotásában, mint mi.

Dániában például a sárga csillag viselés előírása éppen a király és a keresztény lakosság ellenállásán bukott meg, de a németekkel egyébként szövetséges Finnországban sem vezették ezt be, mint ahogy Norvégiában sem. Ja, és nehogy kihagyjuk a felsorolásból: Romániában mindössze egy hétig élt ez a jogfosztó rendelkezés. Az általunk megvetett és lenézett Romániában!

Habár a jelenlegi törvénytervezet a címében a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szónokol, természetesen  nem ez a célja,  hanem sokkal inkább a megbélyegzés, hiszen ezek eddig is teljesen átláthatóak voltak. (Szemben pl. Mészáros úr üzelmeivel vagy a CÖF-el)

A törvénytervezet szerint a „külföldről támogatott” szervezet haladéktalanul közzéteszi a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

A sárga csillag viselésére vonatkozó jogi rendelkezések 1944-ben kiterjedtek az apró részletekre is.

Eszerint a megkülönböztető jelzésnek legalább 10×10 centiméter „kanárisárga” színű hatágú csillagnak kellett lennie. Amelyet a felsőruha bal mellrészére kellett „könnyen el nem távolítható módon” felvarrni.

A mostani törvényben viszont nem szerepelnek ilyesmi előírások, vagyis, hogy formailag milyen módon, milyen betűmérettel és színezéssel köteles a külföldről támogatottságát feltüntetni az adott civil szerveződés, erre egyelőre nem terjedt ki az illusztris törvénytervezet előterjesztők figyelme.

Ezért lehet pl. akár így is:

külföldről támogatott szervezet

Ami ugye, ha nem is kanárisárga, de sárgának sárga.

A hazai demokrácia fejlődésének fontos állomása ez a tv tervezet, ezt nem vitathatjuk el dr. Gulyáséktól. Ki is vádolhatná az előterjesztőket ennek ellenkezőjével, amikor tervezetük emelkedett hangú preambulumát (emelkedett hangú preambulumban egyébként is marha jók vagyunk) mindjárt azzal kezdik, milyen fontos is minálunk a civilek szerepe:

„Tiszteletben tartva, hogy az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek a társadalmi önszerveződés megnyilvánulásai, működésük hozzájárul a demokratikus ellenőrzéshez és a közügyek nyilvános megvitatásához, valamint, hogy e szervezetek meghatározó szerepet töltenek be a közvélemény formálásában”

Az ezt követő részletes előírások viszont nem hagynak kétséget a felől, hogy a törvényhozóknak eszük ágában sincs eltűrni a demokratikus ellenőrzést és a közvélemény formáló tevékenységet azoktól a szervezetektől, amelyek nem egyértelműen az ő hatalomgyakorlásuk szolgálatában állnak.

Azt viszont ismerjük el, egyfajta engedékeny gesztus a részükről, hogy támogatásnak  „csupán” az olyan, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyon juttatást tekintenék, amely  eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott összeg kétszeresét.

Vagyis ezek szerint jó hír, hogy egy Soros féle civil szerveződés a Fidesz hatalom szerint egyelőre csak feleakkora terrorveszélyt jelent hazánkra, mint teszem azt az Iszlám Állam.

Ja, és még egy további pozitívum. A jogszabály-tervezet csupán a „külföldről támogatott szervezet” titulus kötelező használatát írja elő. Holott elrendelhetné akár azt is, hogy a megnevezésük „Soros-bérenc” legyen.

Legalább 10X10 cm-es méretben.

Tisztességesebb korokban nagyobb formátumú államférfiak ha választhattak, hogy a nemzetüket rántsák végromlásba vagy önkezükkel vessenek véget a saját életüknek, akkor már csak a rájuk rótt felelősség okán is az utóbbit választották.

A napnál is világosabb, hogy Magyarország aktuális miniszterelnöke, Orbán Viktor sorozatosan olyan döntéseket hoz, amelyek hazánk szuverenitását súlyos veszélybe sodorják. A kormány propaganda által sokat ostorozott Brüsszel fele annyi szuverenitásunkat sem akarta elvenni, mint amennyit a jelenlegi Orbán kormány látszólag szabad akaratából a Putyin vezette Oroszország számára könnyedén átad.

Erős a gyanú, hogy Orbánt a KGB korábbi főnöke, Putyin olyan ügyekkel zsarolhatja, amik napvilágra kerülése a magyar miniszterelnök politikai pályafutását örökre tönkretennék.

Ami Magyarországon történik, az nem Orbán szándéka. Megrendelésre hajtja végre támadásait a civilek a migránsok vagy a CEU ellen. Amikor ellenőrizetlen bevándorlásról beszél, amit meg kell állítani, akkor fel sem merül, hogy megszüntessék a letelepedési kötvények forgalmazását, amivel teljesen ellenőrizetlenül érkezhettek tömegesen akár ügynökök és bűnözők is az országba Oroszországból, a közel-keletről vagy akár Kínából. A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek legtöbbször kinyomozhatatlan tulajdonosi hátterű offshore cégek, akik a kötvények eladásából származó százmilliárdos hasznot ellenőrizetlenül vitték ki az országból. Látható, hogy sem az ellenőrizetlen bevándorlással, sem a pénzmosással nincs elvi problémája a kormányfőnek.

A civil szervezetek vegzálása sem igazi létérdeke a magyar kormánynak, ugyanis lássuk be, a civilek 2010 óta lényegében csak a kormány által tematizált keretek közt tudnak dolgozni, bármit is mondjanak vagy csináljanak, a kormányt és rajta keresztül a magyar államot lényegében egyszer sem sikerült megállítaniuk, visszakozásra kényszeríteniük. Joggal mondhatjuk, hogy teljesen súlytalanok. A TASZ, a Helsinki Bizottság vagy a Transparency International csak álmodhatnak róla, hogy akár fele olyan erősek és befolyásosak legyenek mint amit a kormány terjeszt róluk.

Aktívan követem a közélet történéseit, de az sem rémlik, hogy a CEU bármiféle szervezett ellenállás vagy lázadás zászlóshajója, központja lett volna az utóbbi években. Persze rájuk lehet sütni a bélyeget, hogy a liberalizmus mételyét terjesztik, de legyünk már őszinték. Hol vannak már Magyarországon liberálisok? Ki meri még azt mondani magáról nagy nyilvánosság előtt, hogy ő liberális? Vannak talán egy tucatnyian. A liberális az olyan durva szitokszó lett - nem utolsósorban a néhai SZDSZ miatt, név szerint is elsősorban Kóka Jánosnak és Kuncze Gábornak köszönhetően - hogy ma már a liberális a közbeszédben egyet jelent a pedofillal, a hazaárulóval, a heroindílerrel. Kit érdekelnek még egyáltalán? Nem létező ellenséggel vív látványos harcot a miniszterelnök.

Bizony, bizony a háttérben Vlagyimir Putyin alakja rajzolódik ki. Putyin az, aki az EU-ban ellenséget lát, elsősorban azért, mert az EU képes lenne egyetlen hatalmas piacként olyan pozícióból tárgyalni Oroszországgal, hogy például a gáz árát a mostaninál alacsonyabb szinten rögzítsék. A liberalizmus, a civilek elleni harc elsősorban Putyin ügye.

De neki sem az fáj igazán, ha a melegek szivárványszínű zászló alatt ölelkeznek. Ez csak a felszín. Putyin bosszút akar állni. Személy szerint Soros Györgyön. Ki emlékszik még az 1997-es dél-kelet ázsiai pénzügyi válságra, amely egy éven belül átterjedt Oroszországra és egészen az államcsődig rombolta le az akkori orosz gazdaságot? A '97-es válság azzal indult, hogy Soros a maláj és a thai valutákat shortolta. És nyert.

Putyin a jelcini éra végén, az összeomlás közepén gyorsan jutott a hatalom csúcsára. Azóta szisztematikusan azon dolgozik, hogy Oroszország nemzetközi tekintélyét visszaállítsa, az orosz érdekövezetet kitágítsa és megerősítse, és meggyengítse két nagy és aktív riválisát, az EU-t és az USA-t.

Magyarország az utóbbi években ennek a tervnek lett egyik kulcsfontosságú szereplője. A magyar kormány Oroszország trójai falovává vált az EU-ban.

Orbán Viktor életveszélyes játékot játszik, ahol a tét egy egész ország szuverenitása. Sőt az ország jövője. Vagy sikerül évszázadok küzdelmei után a nyugathoz csatlakozni vagy beszippantja az orosz fennhatóság.

Az első esetben nyitva állhat a gazdasági felzárkózás rögös de nem reménytelen útja. A második esetben szigorú hierarchiában súlyos alárendeltség várna a magyarokra.

Ezt Orbán Viktor is tudja.
Mégis az utóbbi lehetőséget választja.

Mert fél.

Nála bátrabb államférfiak ha nem voltak képesek megbirkózni a feladattal, inkább az öngyilkosságot választották, de nem kormányozták a nemzetüket a szakadékba.

A kínai gyártók és kereskedők, amikor például a híres pipa logót lekoppintva, mellette teljesen azonos betűtípussal, NIKE helyett megtévesztő NEKI feliratot használtak, közben nem próbálták meg a nemzetközi közvélemény előtt magukat sértettként feltüntetni.­ Nem kívánták tolvaj mivoltukat sem reklámozni azzal, hogy hencegtek is a lopásukkal, mondván, ők ám az igazi NIKE. És, ha lebuktak, sem írták rá a cipőikre, hogy igazi tiltott sportcipő.

Mindehhez hozzáfűzhetnénk még azt is, hogy a majd másfél milliárd lakosú Kína kormánya sem próbált meg ebbe hatalmi szóval beavatkozni és betartani a sportszergyártó világcégnek, nacionalista indulatok felkorbácsolásával, és nem fenyegetőzött a pekingi állami tévében az illetékes kínai miniszter sem, és nem is próbálták a NIKE logó használatát törvényekkel betiltani, teszem azt (a logó pipa jele miatt) mondjuk a nemdohányzók jogaira hivatkozva.

De hát az illiberális nemzeti együttműködési rendszerünkben ez is másként van. Nálunk két sörgyártó cég jogvitájából állami vezetőink képesek voltak véres nemzeti ügyet csinálni, abban a reményben, hogy ezzel az erdélyi magyarok körében némi plusz szavazatokat szerezhetnek. És ehhez, ha kell, felhasználják a büntetőjog eszközeit is.

Nincs kétségünk, az országházi gyülekezet meg is szavazná az erre irányuló törvényjavaslatot.

Halász János a Heineken érintettségét és az időzítést firtató kérdésre azt közölte: az indítvány célja, hogy “a vizuális környezetünket ne szennyezzük tovább” önkényuralmi jelképekkel.

És akkor a Heineken kénytelen lenne az 1889 óta használt ötágú vörös csillagos logóját hazánkban nélkülözni. (Persze az is lehet, hogy a vörös csillagot átfestenék téglabarnára vagy céklaszínűre.)

Persze most, hogy a legújabb hírek szerint a két sörgyártó váratlanul megállapodott, kérdés, mi lesz a sorsa ennek a láthatóan kínos és nem sok jóval kecsegtető törvényhozási komédiának.

Teljesen szürreális, abszurd helyzet állt volna ugyanis elő. A bűncselekmény eszköze ugye a sörös doboz, sörösüveg. Amit le kellett volna foglalni, el kellett volna kobozni. Képzeljük el, amint harminc kommandós megjelenik teherautókkal és miközben egyik részük körmölgeti a határozatokat, másik részük pakolja a sörös rekeszeket, amiket persze szintén el kell kobozni, mert azokon is rajta van az a fránya csillag.

És ez még mind semmi! Eljárást kellett volna indítani az összes sörgyári dolgozó ellen, akik mindannyian társtettesek, felbujtók, bűnsegédek lettek volna.

A jogszabály elfogadása után mi is bajba kerülhettünk volna, sörivók. Már látom, amint az éj leple alatt, a házmester vizslató tekintetét elkerülve próbáltunk volna megszabadulni a vörös csillagos göngyölegeinktől. Ha pedig valakit elkaptak volna, hogy pl. Ausztriából akart Heinekent becsempészni, rá is súlyos büntetés várt volna.

Képzeljük el, hogy 2017 őszén már akár ilyen bűnügyi híreket is olvashattunk volna:

„A határőrizeti szervek Sopron térségében elfogtak egy gyanúsan viselkedő személyt, aki egy egész rekesz Heineken sört kísérelt meg az országba becsempészni. Ellene őrizetbe vétele mellett 24 rendbeli önkényuralmi jelképpel visszaélés miatt eljárást indítottak.”

De nem csupán a Heineken, illetve a sörének gyártói és forgalmazói kerülhettek volna bajba. Jó néhány egyéb termék is tiltólistára kerülhetett volna.

A kormányunk persze egy olyan kiskapun is törte a fejét, hogy ők mondhassák meg, a vörös csillag egy terméken feltüntetve mikor tekinthető büntetendőnek. Ami gyakorlatilag annyit jelentett volna, hogy Orbán dönthette volna el még azt is, hogy egy tiltott önkényuralmi jelkép mikor sérti a kommunista rendszer elszenvedőinek érzékenységét, mikor szennyezi vizuálisan a környezetünket.

(Azt a környezetet, amelyet, sokak szerint sokkal inkább szennyeztek a Habony művek migránsellenes óriásplakátjai.)

Mindenesetre ezzel a kiegyezéssel a kormányunk most beleesett a saját csapdájába. A sörháború résztvevőinek már nem érdekük a helyzet további élezése. Igenám, de mivel indokolják most a törvényjavaslat előterjesztői, hogy immáron az ötágú vörös csillag elveszítette vizuális környezetszennyező jellegét?

Sokan háborognak, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy az ország legyen etnikailag homogén. Sokan örülnek, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy az ország legyen etnikailag homogén.

Nem háborgok, nem örülök.
Ha a dolgok mögé nézünk kiderül, hogy az elmúlt hetekben nem a kormány tematizálta a közbeszédet. Az olimpiaellenes népszavazási kampányban ráadásul méretes pofára esés is kijutott a Fidesznek.

Emlékszünk még a Tokaji névhasználat körüli – nem sok eredménnyel járó – háborúskodásra Szlovákia és Magyarország között, nemrég pedig arról értesültünk, hogy Romániában épp a napokban nyert ütközetet a Târgu Mureși, akarom mondani Marosvásárhelyi Táblabíróságon a Heineken az úgynevezett igazi Csíki sörrel szemben. Utóbbi hiába bizonygatta, hogy ő az igazi Trebitsch, akarom mondani Csíki.

Egyes túlmozgásos potentátjaink természetesen azonnal szükségét látták a beavatkozásnak. Mert mi nem, hogy magyarhonban, de Erdélyben sem tűrhetjük el a gonosz multik mesterkedéseit, hogy csak úgy eltaposhassák a székely góbét. Hódmezővásárhely város képviselő testülete Lázár János miniszter úr tevékeny közreműködésével máris bojkottra szólított fel a Heineken sörei ellen.

És most máris itt az újabb megrázó esemény a magyar túlélésért vívott szeszfronton, kitört a pálinkaháború. Amely ezúttal viszont jellegében nem nemzetközi összecsapás, inkább afféle honi polgárháború. Ahogy a Földművelésügyi Minisztérium közleménye fogalmazott: „Mint ismeretes, az erdélyi pálinkakészítők azt kérték a Földművelésügyi Minisztériumtól, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők. Mivel a pálinka név eredetvédettséget élvez, így azt jelenleg csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A szaktárca az Erdélyi Pálinka Lovagrend, valamint a hazai Pálinka Nemzeti Tanács képviselőivel többször egyeztetett ebben a kérdésben. A Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott lehetséges megoldásokról a kormány dönt majd.”

A közlemény szövege aligha hagyott kétséget a felől, hogy a kormány ezt a kérdést az „erdélyi pálinkakészítők” javára pozitívan kívánja eldönteni. Mint Fazekas Sándor egy későbbi közleményében kifejtette, „Trianon után népünk harmada Magyarország határain kívül rekedt. A kormány azonban folytatja a határokon átívelő nemzetegyesítés programját. Ennek jegyében óvja az össznemzeti érdekeket, segíti a magyarság gasztro-kulturális hagyományainak továbbörökítését. Az erdélyi és délvidéki nemzetrészeknél is.”   Ám alighanem homokszem kerülhetett a nemzetegyesítés és a gasztrokulturális izék, mifenék nemes gépezetébe. Ugyanis a Magyar Pálinka Lovagrend névbitorlónak nevezve, feljelentéssel fenyegette a határon túli Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter természetesen ezt a fenyegetőzést nem nézhette tétlenül, s lemondásra szólította fel Piros Lászlót, a Magyar Pálinka Lovagrend vezetőjét, mondván, hogy „míg az agrártárca keresi a megoldást a pálinka névhasználat Erdélyre való kiterjesztésére, addig Piros László névbitorlónak nevezve, feljelentéssel fenyegette a határon túli Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait. Piros nagymester a jövőben a délvidéki névhasználókkal szemben is fel kíván lépni, ha Szerbia is az Európai Unió tagjává válik.
Mindez pedig a miniszter úr szerint nem más, mint rosszul értelmezett piac- és eredetvédelmi testvérharc. Ezáltal Piros érdemtelenné vált a Magyar Pálinka Lovagrend vezetésére, a pálinka szakmai képviseletére!

Nem is lehet vitás szerintem, hogy ezt a „testvérharcot” a kormány nyeri meg.

És a kisüsti pálesz így válik nemzetegyesítő erővé az egész Kárpát-medencében.

Örvendezzünk hát, mert legalább is pálinkaivásban visszaállnak a Trianon előtti határok.

És még az is meglehet majd, hogy újra három tenger nyaldossa majd a magyar pálinkafőzdék partjait.
Magyarország és a pálinka erősödik.

A birkózófülű rezsibiztos nem is oly rég "hol az igazság?" címmel sajtótájékoztatón szónokolt arról, miszerint a Fidesz tiszteletben tartja "a bírói függetlenség liberális követelményét", de érvényt kíván szerezni az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is. Németh Szilárd élesen kritizált néhány közelmúltban hozott bírósági döntést, és közölte: a Fidesz vitát fog kezdeményezni az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban.

És íme a Fidesz mai közleménye azt követően, hogy a bíróság másodfokon is jogerősen felmentette, ismételjük meg: immár jogerősen felmentette a vádlottat: "Felháborító a Hiszékeny Dezső szocialista politikus ügyében hozott ítélet. Az MSZP-s polgármester virágnyelven és mutogatatással ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. A lopás az lopás, ha mutogatják akkor is, ezt nem úszhatja meg. A szocialistáknál egymást érik a korrupciós ügyek, a 4-es metró beruházás harmadát ellopták és több százmilliós kenőpénzeket tettek zsebre a metrókocsik beszerzésén is. Felháborító, hogy ezek után még a szocialisták folytatnak erkölcsi prédikációt."
Úgy látszik, Mr. 20 % és társai nem bírják elviselni, hogy a bíróságok egyelőre még nem mindig úgy táncolnak, ahogy a Fidesz fütyül. Másrészt ebben a közleményben jól lelepleződik az is, hogy propagandájukban cseppet sem zavarják őket a tények. Felmentették jogerősen? Akkor is elkövette és punktum. "Ezt nem úszhatja meg."
Ilyen aljas gátlástalan, keményen lopó gazember társaság soha nem ült még a magyar nép nyakán. Pofátlanul kijelentik azt is, hogy a szocialisták "a 4-es metró beruházás harmadát ellopták", holott a magyar ügyészi szervek hét éves nyomozása ebből egyelőre semmit sem igazolt.

Ismételjük meg ezt is. Hét éve tartó nyomozás.

Stephen King igen jellemző, sokak által osztott véleménye az USA elnökének megválasztásával kapcsolatban, miszerint: "Welcome to the age of plunder, bluster, and empty rhetoric. In other words, to the Age of Dumb. If you voted for him, you're responsible."

Vagyis: Üdvözlet a kifosztás, a pofázás és az üres szavak korában. Más szóval: az ostobaság korában. Ha rá szavaztál, te is felelős vagy.

Egészen másként látja ezt a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség. Közleményükben melegen gratuláltak Donald Trumpnak elnöki beiktatása alkalmából.

Szerintük „Donald Trump megválasztása új korszakot jelez”, de nem ám a kifosztás, pofázás, üres szavak, s nem is  az ostobaság korszakát, ahogy ez a (senki által meg nem választott, s ezért jogcím nélkül politizáló) Stephen King nevű akárki állítja, hanem az „egyenes beszéd és (ideológiák helyett) a józan ész” korát.

Egyenes beszéd és a józan ész, mondja a Fidesz.

És nem szakad rájuk a plafon.

Egyenes beszéd és józan ész mondják, s az ember óhatatlanul a titkosított ezermilliárdokat felemésztő Paks2-re vagy az ugyancsak ezermilliárdokba kerülő olimpiára gondol.

Hogy most itt a többi hazugságot, titkosítást, ésszerűtlen, pazarló pénzszórásokat ne is említsük!

A Fidesz szerint olyan közös értékek kötik össze továbbá Trump Amerikáját és Magyarországot, mint a szabadság, emberi méltóság és a bátorság tisztelete.

És amikor mindezeket megfogalmazza, akkor sem szakad rájuk a mennyezet.

A szabadság és emberi méltóság tisztelete. Az, meg a háromhatvanas lecsókolbász.

Már látom is magam előtt a szabadság és emberi méltóság nagy tisztelőit. Németh Szilárdot, Kósa Lajost és társait.

Ilyesmik tiszteletét emlegetni egy olyan illiberális országban, ahol csak az utóbbi napokban éppen a civilek eltakarításáról értekeztek, s ahol azt vádolják bűncselekménnyel, aki milliárdos adócsalásokat leplezett le! Ahol a népszavazást erőszakkal megakadályozó, büntetett előéletű, kopasz verőlegények az eljárást simán megúszhatják, de aki tettüket és annak hatósági megítélését helyteleníti, azt garázdaságért bíróság elé citálják és elítélik.

És ott beszél ideológiamentes józan észről a Fidesz, ahol az első emberük részéről egy rendkívül súlyos, sok halálos olaszországi busztragédia után csak olyasmikre futja, hogy kijelentse: „A gyász nehéz pillanataiban imáimmal a tragédiával sújtott családok, barátok mellett vagyok.”, meg, hogy közölje, miszerint utasította a magyar hatóságokat, hogy mindent kövessenek el a helyzet teljes körű tisztázása érdekében.

Mert ugye a magyar hatóságok egy ilyen utasítás nélkül csak ültek volna tanácstalanul és malmoztak volna kezeikkel. Esetleg ők is csak imádkoztak volna a családokért.

A kormány saját állítása szerint teljes erejével a megfoghatatlan és láthatatlan háttérhatalom ellen harcol. (Igaz, amikor rákérdeznek, mi fán terem is ez a háttérhatalom, jobb esetben is csak beszélnek össze-vissza, ha egyáltalán mondanak valamit.)

Ezért is kell ledarálni a teljesen transzparensen, mindenki által megismerhető forrásokból és eszközökkel működő civil szervezeteket és ugyanezért kell a Paks2 szerződést 80 évre titkosítani, a kormány holdudvarával, a kormányközeli oligarchák ügyeivel foglalkozó sajtótermékeket felvásárolni, beszántani, ezért kell a közbeszerzéseket, a pályázatokat, az árveréseket házon belül megoldani vagy olyan rövid határidővel, olyan feltételekkel kiírni, hogy azokon csak a kormány kegyeltjei indulhassanak.

Ezért kell a letelepedési kötvényeket offshore cégeken keresztül értékesíteni és a százmilliárdokat az országból nyom nélkül eltüntetni.

Azt tudta, hogy az elmúlt 4 évben összesen 1200 ember fagyott halálra Magyarországon?

Azt tudta, hogy erre 0 forintot költ a kormány?

Azt tudta, hogy kb ennyi menekültet kellett volna a kötelező kvóta rendszerben átvennünk?

Azt tudta, hogy ez ellen 20 milliárdot költött a kormány?

Az tudta, hogy ennyi pénzből mind az 1200 embernek fejenként 2 lakásra is futotta volna?

A TESCO-ban, miután fizettem, egy idősebb férfiú lépett hozzám. Ősi Kelet-Európai reflexemmel az jutott eszembe, úristen, ez biztonsági ember, lopással gyanúsítanak, tán be is kísérnek valami elhagyatott raktárba, ahol jól meg is motoznak majd.

Ő azonban barátságosan az iránt érdeklődött elrabolhatja-e pár percemet, mert elégedettségi felmérést végez, ehhez kéri a segítségemet. Mondanom sem kell, megkönnyebbülten és készségesen álltam rendelkezésére.

Uram, mennyire elégedett a vásárlás körülményeivel?

Mondom neki, erre nehéz válaszolni, a polcokról beraktam a kosaramba, amire szükségem volt, aztán irány a pénztár, ott sem volt semmi probléma, fizettem, eljöttem, ennyi. De mondom, ha arra gondolt, leköpött-e, belém rúgott-e valamelyik alkalmazottjuk, hát határozott nemmel kell válaszolnom. Még az anyámat sem szidta senki sem. Igaz, nem is köszöntöttek a bejáratnál sem tapssal, virágcsokorral.

A felmérést végző úr kissé furcsán kezdett el nézegetni.

Mennyire elégedett az áruk minőségével, tette fel a következő kérdését.

Fogalmam sincs, mondtam, de ha tényleg kíváncsi rá, hajlandó vagyok megkóstolni, amiket vettem, mondjuk a lila hagymát vagy a sárgarépát és akkor kimerítőbb válasszal szolgálhatok.

Azt hiszem ekkor jött rá, velem most melléfogott. Nem ő rabolta az én időmet, hanem én az övét.

De azért még megkérdezte kissé reménykedve: uram, és az árakkal mennyire elégedett?

Mondom neki, azt sem tudom, mi mennyibe kerül, nem figyeltem.

Na ekkor hagyott ott, köszönés nélkül.

Nem volt velem elégedett.

Pedig kérdezhetett volna olyasmit is, amire érdemi, bár elég tömör válaszokat tudtam volna adni.

Teszem azt például, mennyire vagyok elégedett ennek a népétől egyre betegesebben rettegő echte zsírosparaszt Orbánnak egyre diktatórikusabb, korrupt, gyűlölködést szító rendszerével.

Mennyire vagyok elégedett a talpnyaló csinóvnyikjaival kőbunkó minisztereivel, az ország szemeláttára pofátlanul, szemérmetlenül harácsoló – egymásnak osztogató, a népet fosztogató – rokonaival, cimboráival, akik ha a milliárdos lopásaikat síbolásaikat számon kérik, még ők hivatkoznak személyiségi jogokra, ők fenyegetőznek rendőrséggel, bírósággal.

Mennyire vagyok elégedett azzal, hogy miközben egyre inkább Európa egyik legszegényebb országává válunk, a kormány és a nemzeti bankunk százmilliárdokat szórnak el úri passzióikra, üres stadionokra, kastélyokra, helikopterekre, ilyesmikre, és ahol az országot többezermilliárdos kölcsönökkel teszik nagyhatalmi játékszerré.

Mennyire vagyok elégedett az egyre inkább Ceaușescura hajazó miniszterelnöki kivagyiságra, aki kisvasutat, stadiont építtet a kertje végébe, Makovecz stílusú kazánházzal, s csak az irodája bútorzatára képes sok milliárdot elpazarolni.

Mennyire vagyok elégedett azzal, hogy aki ennek a velejéig rohadt mocskos rendszernek nem hódol be, azt hazaárulónak bélyegzik, sok esetben rendőrséggel vegzálják, sőt ha tehetik, munkahelyét alattomosan megszüntetik

Mennyire vagyok elégedett egy olyan hatalmi berendezkedéssel, ahol a sajtó szabadságát félművelt gázszerelők, bukott amcsi filmproducerek,  ibizai lebujokban kukkolgató ex koronaőrök súlyosan veszélyeztethetik.

És az elégedettségünkre irányuló kérdéseket folytathatnánk.

De Orbánék ilyesmiket persze nem kérdeznek.

Mert ők már kérdezés nélkül is rég eldöntötték, hogy elégedettek vagyunk. És ezt naponta közlik is velünk.

Reggel, délben meg este.

Bizonyára mindenki ismeri azt a régi Jereváni rádiós viccet, aminek az a végső csattanója, miszerint a hír igaz, de nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Ennek a mai hazai viszonyokra applikált viccnek a csattanója viszont már kicsit bonyolultabb. Eszerint a hír is igaz, hogy Erzsébet utalványt osztogatnak, de valójában úgy osztogatnak, hogy az valójában fosztogatás is egyben.

Kezdődött ugye azzal, hogy Orbánék közölték, jövőre a nyugdíjat 0,9 %-kal növelik. Ami az érintettek körében enyhén szólva sem talált valami lelkes fogadtatásra. Hiszen a jegybank és más független szakértő szervezetek is ennél jóval magasabb, 2,6 %-os inflációt valószínűsítenek jövőre.

Később aztán közölték, az emelés mértéke mégis nagyobb, mégpedig 1,6 % lesz. Hogy miért pont ennyi? Csak.

Azt nem tudom, mennyire örültek a nyugdíjasok annak, hogy a vérlázító 0,9-et sikerült feltornászni 1,6 %-ra a jogosnak látszó 2,6 % helyett.

Mint ahogy azt sem, hogyan fogadták a 10.000 forint értékű, igen korlátozottan felhasználható Erzsébet utalványt, és az ezzel járó kellemetlenségeket. Amiket most nem részleteznék, a sajtó egy része erről már bőven beszámolt.

Most egy ide vágó egészen friss történetet szeretnék megosztani a jámbor olvasóval!

Egyik ismerősöm, sokakkal együtt, épp ma, december 23-án kapta meg az Erzsébet utalvány eredménytelen kézbesítéséről szóló postai értesítést a postaládájában (mert épp nem tartózkodott otthon) egy befizetendő csekkel együtt, 5854 Ft-ról, aminek a befizetési határideje pedig december 24!

Az erről szóló készpénz-átutalási megbízás címzettje az NHKV, vagyis a NEMZETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KOORDINÁLÓ ÉS VAGYONKEZELŐ Zrt. ( Ők írták így, csupa nagybetűvel és persze a hulladékgazdálkodási egybeírva, kötőjel nélkül!)

Elszámolási időszakként pedig 2016.07.01.-2016.09.30. került a csekken feltüntetésre.

Vagyis ezek szerint még meg is köszönhetjük a jóságos Zrt.-nek, hogy így ünnepek előtt nem fizettetik meg egy összegben az egész második félévet, ami megközelítette volna a húszezer forintot. Most karácsonykor csak a nyári számla rendezése volt olyan sürgős ennek a jószívű Nemzeti Hulladékizének.

És, mint említettem, a december 23-án átvett szemétdíj rendezési utalványnak a befizetési határideje december 24, vagyis egy azaz egy nap.

A postás az utalványt nem hagyta a postaládában, míg az egy napos befizetési határidejű sárga csekket igen.

De hát az Erzsébet utalványt a szemétdíj rendezésére egyébként sem lehetett volna felhasználni.

A helyi önkormányzat rendeletmódosítása szerint Ásotthalom közterületén többek között tilos a müezzin tevékenysége, burka, nikáb és csador valamint burkini viselése, továbbá bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, illetve, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el.

Fogalmam sincs, mennyire volt időszerű ez a szabályozás ebben a Szerb határ menti nagyközségben. Hány müezzin zavarta a helyieket reggelenként a békés pálinkázásban, s ha már a pálinkázásnál tartunk, hányan, s mi módon bujtogattak például a helyi italbolt környékén mostanában a házasság vagy a gyerek szülő kapcsolat keresztényi felfogása ellen.

Mindenesetre ezzel a határozatával Ásotthalom kétségtelenül bevonult a magyar történelem Panteonjába. Nem is akárhová, egyenesen Ugocsa mellé. (Amint tudjuk, Ugocsa non coronat kifejezés szállóigévé vált. Ez a többnyire ironikusan idézett szólás azt a fajta tiltakozást teszi nevetségessé, amikor a tiltakozónak nincs meg a kellő tekintélye ahhoz, hogy véleményét kellőképpen érvényesíteni tudja.)

Az ásotthalmi rendelet egyébként a sajtó és a nemzetközi közvélemény élénk érdeklődését is felkeltette. Arról viszont nincs adatunk, hogy Donald Trump Mr. Laszló Toroczkait, azaz Észotszhelom mayorját telefonon kereste volna ez ügyben. De ez a jövőbeni lehetőséget még nem lehet teljesen kizárni persze.

Ám mielőtt eme ásotthalmi sajátos jogi normák kapcsán nagyobb mértékben elragadna bennünket a fantáziánk, érdemes a jogszabályukat azért alaposabban is elolvasni és értelmezni.

És amikor ezt megtettük, kénytelenek voltunk egy meglepő, súlyos kérdéssel is szembesülni

Nem lehet, hogy ez a Toroczkai valójában a Kétfarkú Kutya Párt embere?

Hogy mégis mire alapozzuk ezt?

Nem tudom, ki figyelt fel az önkormányzati rendeletmódosítás záró rendelkezései közül a következő megfogalmazású jogi passzusra:

„3.§ E Rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.”

Miután ezt a rendeletet november 23-án hirdették ki, így november 24-én volt hatályban, az azt követő napon, 25-én pedig már hatályát is vesztette.

A Nemzeti Jogszabálytár is hasonlóképpen tette közzé ezt a helyi rendelkezést, imígyen:

„Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2016 (XI.23..) önkormányzati rendelete

Hatályos:2016-11-24 - 2016-11-25”

Ilyen ötlet pedig, egy mindössze egy napig érő, s egyébként is igen vicces tartalmú rendeletmódosítás megalkotása a Kétfarkú Kutya Párt szellemességét idézi.

Szóval nem lehetséges, hogy ez a Toroczkai valójában a Kétfarkú Kutya Párt embere?

Egy Kétfarkú Kutya Párti kollaboráns, egy Kétfarkú Kutya Párt-bérenc.

Tényleg van annak valami diszkrét bája, amikor egy Bayer Zsolt nevű egyén értekezik az újságírás kapcsán becstelenségről, az a Bayer Zsolt, aki azzal büszkélkedhet, hogy nála penetránsabb, mocskosabb szájú, ordenáré, fajgyűlölő gondolatairól ismert publicistát nem sokat hordott még hátán a Föld.

Bizony, ennek nem mond ellent az sem, hogy ez az úr nem is oly rég kapott magas állami kitüntetést, korábban pedig elnyerte Nógrád Megye Madách Imre Díja titulusát is.

Most a Magyar Hírlap Álláspont rovatában Nem! címmel közreadott írásában sem tagadta meg önmagát.

Cikkének mindjárt az elején kijelentette, „Van, ami egyszerűen nem fér bele” és „Becstelenség lebuzizni valakit, és különösen az, ha az illető nem buzi.”

Szóval lebuzizni valakit, az Bayer Zsolt értékrendjébe nem fér bele.

De akkor hol húzódhat a tűrésküszöbe ennek a lovagkereszttel kitüntetett zsurnalisztának?

Mi az ami belefér? Mármint az értékrendjébe.

Szerintem Bayer Zsolt korábbi írásai bőven eligazítanak e dilemmánk megválaszolásában. Hosszasan lehetne sorolni a példákat az elmúlt évekből.

Legutóbb valamikor szeptember közepén, a fia megverésével kapcsolatban ragadott tollat, és nevezte „nyolc gyáva féregnek”, „falkába verődött állatoknak” azokat a cigányokat, akik ha abban a pillanatban elpusztultak volna, amikor megszülettek, akkor szebb és jobb hely lenne a világ. (A „falkába verődött állatok” közül a rendőrség végül is egy személyt gyanúsított meg súlyos testi sértés kísérletével.)

Emberek férgeknek, falkába verődött állatoknak nevezése, Bayer szerint nem becstelenség, a buzinak nevezés szerinte igen.

De, ha csak a Nem! című publicisztikájában megírt legutóbbi eszmefuttatásait végignézzük, itt is bőven találunk példákat arra, Bayer szerint hol is a határ.

Szóval ugye valakinek a lebuzizása becstelenség. Ám nem becstelenség a lebuzizott személy (vagyis Vona) hazug, aljas, ócska, pitiáner akarnoknak, és persze becstelenek nevezése Bayer írásában.

Nem becstelenség továbbá idiótának, szemétnek titulálni Bayer részéről azt a bírót, aki nem ítélte el Ungár Klárát, s nem becstelenség ócska, nyomorult fehérjehalmaznak minősíteni Rácz Károlyt sem.

Ez még mind belefér Bayer korrekt újságírási elképzeléseibe.

Sőt e bayeri korrektséggel összeegyeztethető az is, hogy mindennek ürügyén egy jót szoci-gyurcsányozzon, de még itt sem állt meg, amikor Vona „szekértolójaként” pellengérre állította a Népszavát, HVG-t, ÉS-t, Magyar Narancsot. De természetesen az egykori SZDSZ „kemény magja” sem maradhatott ki.

Nagylöttyös indulatrohamában Bayer csak arról feledkezett meg, hogy ezt az egész "buzizós becstelenséget” azért mégis csak a sok-sok állami milliárddal megtámogatott Orbán-barát Tv2 valósította meg Rácz megszólaltatásával.

Ötéves unokám meglátva a lukas lobogókat, azt kérdezte, tatus, ki lopta ki a zászló közepét? Látszik, ez a gyerek már a mában él.

Egy olyan korban szocializálódott, amikor természetes, hogy mindent ellopnak, ami mozdítható, mint régen a szocializmusban. A rendszert akkor is, most is ez tartotta fenn, ez a nagy közös lopási akarat. A gyári munkás alkatrészeket lopott, a téeszparaszt terményt. De lopott a hivatalnok is, az orvos is, az ápolónő is, a fodrász is, szóval mindenki. Ki mit tudott. Még a sekrestyés is ellopta a misebort.

A főnökök persze akkor is többet loptak, mint ahogy most is. Minél közelebb volt, van valaki a tűzhöz, annál többet. Mostanság például már a vezér azt is megteheti, hogy egy országos napilapot is lenyúlhat, ha arra támad kedve.

Na, most ebben a lopós világban végre lenne egy ünnep, ami elvileg nem a lopásról szól, hanem valami sokkal szebbről, a hősiességről, a jobbat, szebbet akarásról, a szabadságról. Ami nem arról emlékezetes, hogy megint vásárolni, zabálni, vedelni kell.

De ebben a lopós világban sikerül ezt is elrontani. És most nem is feltétlenül Nagy Imre dehonesztálására gondolok. Nem is az ingyen elkészített, mégis ötvenmillióba kerülő halszagú Magyarországra.

Hanem úgy összességében az egészre.

A Fidesznek március 15 után sikerült ellopnia ötvenhatot is. Sikerült egy Fideszes házi ünnepet csinálni belőle. A kordonjaival, a toborzott bérünneplőkkel, s a kitüntetett, előléptetett III/II-es titkos ügynökökkel.

A körúti robbantás gyanúsítottjának lakásán több kész, félkész bombát is találtak.

Az eset jó példája lehetne annak, hogy mi a baj az országgal. Volt egy család, gondolom különféle pszichés problémái voltak a szülőknek, gondolom tudott volna interveniálni valamelyik segítő szervezet, ha lett volna rá lehetősége. A szülők viszonya megromlott, gondolom itt is lett volna lehetőség beavatkozni. A gyerekek feltételezem nehezen viselték a történteket, talán itt is segíthettek volna a hivatalok, szolgálatok, hatóságok. És még később is és még később is és még azután is.

Tényleg igaz lenne, amit Gréczy Zsolt, a DK szóvivője sejtetni vélt Juhász Péterrel kapcsolatban, miszerint: "Az a baj, hogy hülyének néz mindenkit. Először nemet mondanak a közös október 23-ra, aztán elé, majd rászerveznek... mintha Orbán rendelte volna..."

Vagyis Juhász Orbán embere?

Ilyen alapon persze, nem elfogult DK-s szemüvegen szemlélődve, azt is ki lehetne jelenteni, hogy magát Gyurcsányt is mintha Orbán rendelte volna. Vagyis Gyurcsány is Orbán embere.

Amíg ugyanis Gyurcsány a politika első vonalában van, addig százezrek fognak úgy dönteni, hogy nem szavaznak egy olyan baloldali formációra, nevezhetjük ezt bárminek, összefogásnak, akárminek, amiben ez a túlmozgásos figura is tevékeny részes.

Képviselői irodaház és őszödi kormányüdülő kedvezményes megvétele, anyós pénzén megszerzett jól tejelő vállalkozások, szemkilövetés, egyéb jogtalan rendőri brutalitások, leesett azonosítószámok ilyesmik jutnak sokunknak eszébe a neve hallatán. Ahogy Széll Bernadett fogalmazott: „A Gyurcsány-kormány Magyarországon olyan sebet okozott, ami által megkaptuk Orbán Viktort kétharmaddal.” 

De most ne ragadjunk le Gyurcsánynál, térjünk vissza Juhászhoz és az ő ünnepnapi elképzeléséhez: kifütyülni a miniszterelnököt.

Látszólag ez egy igazi virtigli, tökös ellenzéki cselekedet, ugye? Jön a vezér, a diktátor, mi pedig majd rendezünk egy bazi nagy füttykoncertet, van is benne gyakorlatunk, az MTK stadionavatón már szép sikerrel jártunk ezzel.

Igen ám, de Juhászéknak azért el kéne gondolkodni néhány dolgon! Egyrészt valóban szembe mennek ezzel a különállásukat reprezentálandó közös ellenzéki ünneplésre való „rászervezéssel” szinte az egész baloldallal.

De van itt pluszban még egy másrészt is.

Amikor Kósa Lajost kérdezték erről a tervezett fütyülési akcióról, ő valami olyasmit mondott, hogy bár ez cseppet sem elegáns egy ilyen össznemzeti ünnepen, de hát valójában nem lehet nekik megtiltani.

Vagyis Juhászéknak észre kéne venniük a csapdát.

Odamennek, fütyülni fognak, hangosan. De Orbán, ahogy az MTK stadionban, itt is mégis el fogja tudni mondani ünnepi szónoklatát a jó hangos mikrofonok segítségével. A rendőrök pedig nem fognak sünállásban a füttyögőkre támadni, nem tesznek semmit.

Orbánék fütyülni sem fognak a fütyülésre.

És ország-világ láthatja majd, hogy mekkora itt a gyülekezési és szólásszabadság!

Ez az október 23-i füttykoncert valójában úgy kell az Orbán rezsimnek, mint egy falat kenyér.

Még, hogy mi zárattuk be a Népszabadságot? Mi negligáljuk az emberi jogokat? Mi üldözzük az ellenzéket? Hát nem látjátok, milyen toleránsak vagyunk? És minket oktat az EU, meg Amerika emberei jogokból? Aki nálunk toleránsabb, az már csal, vagy festi magát!

Vagyis ezt az egész Juhász féle füttyös akciót tényleg mintha Orbán rendelte volna.

Naponta kb. harmincszor hallhatjuk, még az ATV-n is, az úgynevezett társadalmi célú hirdetést, miszerint a népszavazáson megüzentük Brüsszelnek, a magyarok döntöttek, nem a kényszerbetelepítésekre, most Brüsszelen a sor, hogy cselekedjen.

De hiába hangzik el ez a piros-fehér-zöld nemzeti színekkel nyomatékosított méltóságteljes felhívás immár jó néhány nap óta a honi média szinte valamennyi fórumán (gondolom, ismét nem kis közpénzt felemésztve), úgy tűnik, ez a Brüsszel mégis a füle botját sem mozgatja, ül a seggén, akarom mondani a fülén, mintha mi sem történt volna.

Ki ez a Brüsszel, hogy jön ehhez, hogy ennyire leszarja ezt a komoly felszólítást?

Mondja, jól alszik maga, Brüsszel? Nem bántja magát a lelkiismeret? Van még bőr az ön képén?

Hát mégis milyen dolog már ez, hogy mégsem tesz semmit?

Mintha nem tudná, ha máshonnan nem, a Fidesz vezetőktől, valamint az állami tévéadók naponta százszor elismételt örömujjongásából, hogy a magyarok több mint 98 %-a azt üzente, hogy most aztán tényleg csináljál már valamit, te Brüsszel!

Ne Paks2-vel, meg a támogatások megvonásával, meg ilyesmikkel szórakozzál, hanem csináld, amit mi magyarok mondunk, bazmeg.

Figyusz Brüsszel, Orbán miniszterelnök úr jól mondja, a magyar önállóság ismét veszélyben van!

Tudod te egyébként egyáltalán, mi az az alkotmányos identitás?

Már elnézést, hogy elveszítettem a türelmem, és jogos indulatomban tegezésre váltottam, de hát mégis. Mi ehhez nem szoktunk hozzá. Ilyen antidemokratikus dolgokhoz. Mi magyarok a demokráciát szeretjük, a szabadságot szeretjük, ahogy azt Ákos is folyton ismételgeti egy másik az ötvenhatos hősöknek köszönetet mondó társadalmi célú reklámban.

De hát szerintünk ti még azt sem tudjátok, ki az az Ákos.

Viktor, na de most tényleg mit szólsz, hogy már megint nem énekelte!  Láthatta egész Európa, sőt kis túlzással az egész világ, mutatta a kamera, hogy miközben felcsendültek a Einigkeit und Recht und Freiheit Für das deutsche Vaterland! dallamai, ez az ürge csak állt ott dacosan és némán a Német- Cseh mérkőzés előtt, már-már gyűlölködve, fittyet hányva a keresztény gyökerű európai kultúrának, állt, összeszorított szájjal és nem hagyta el az ajkait a német himnusz egyetlen taktusa sem. És ez az ember az Európai Unió egyik legjelentősebb tagállama focicsapatának tagja!

Meddig tűrhetjük, hogy ezek a zsid… muszlimok gúnyt űzzenek azokból a nemes európai keresztény eszményekből, amiknek, mint egy ideje tudjuk, alkotmányossági identitásuk is van, és ahogy oly találóan megfogalmaztad azt is, ez az identitás, vagyis az országunknak főbb karakterisztikája, népességének összetétele nem változtatható meg még akkor sem, ha ez a rohadék Juncker és bandája mindenképpen ezt akarja.

Szóval meddig tűrhetjük ezt még Viktor?

Mert, hogy Merkelék sem veszik mindezt komolyan, ez jól látható.  Vártam egy napot, hátha mégis megszólalnak és tiltakoznak ők is az ilyen impertinens viselkedés ellen. Nekem egyébként Khedira is gyanús volt, ő sem énekelt elég lelkesen, szerintem csak mímelte, a szája alig mozgott. .

Ez az ember, ez az Özil egy potenciális terrorista Viktor, ez a nagy helyzet, és ezt csak a vak nem látja.

Ez ellen egyelőre, amíg nem mi irányítjuk Európát, nem sokat tudunk tenni.

De van viszont itt még egy másik igazán nagy probléma, amire felhívnám a figyelmed, s ami ellen viszont már most fel lehetne lépni, sőt kellene is.

Néztem, és egyre nagyobb méreggel hallgattam, amint a sport1 riportere többször is dicsérő szavakkal illette, méltatta ezt a Mehmet vagy Mesut vagy mifene Özilt, akivel kapcsolatban nem átallott olyanokat mondani, miszerint „Özil fontos láncszem ebben a német gépezetben”, miközben még csak említést sem tett arról, hogy viszont nem énekelte a nemzeti himnuszt. A szpíker ezt az egész meccs alatt egyszer sem hozta szóba! Ez minden, csak nem kiegyensúlyozott tájékoztatás.

De engedd meg, hogy a lényegre térjek! A népszabisokat sikerült lerendezni, akik a végén már annyira elpofátlanodtak, hogy a legjobb embereid lakásbérlési, utazási szokásaiba kötöttek bele, szóval akkor meg kéne, meg lehetne ezt tenni ezzel a libsi sport1 csatornával is. Egyébként is, felfigyeltem arra is, hogy náluk nincsenek egypercesek sem, ahol folyamatosan beszélni lehetne az embereknek a migránsok rendkívüli veszélyességéről, be lehetne számolni a te bölcsességedről, országépítő munkád kiemelkedő eredményeiről, Soros gonoszságáról és más hasonló fontos dolgokról.

Hát nem igaz, hogy a Matolcsy Gyuri valamelyik alapítványának vagy Lőrincnek nincs még egy kis közvagyon jellegét elveszített pénze arra, hogy a maszek sportcsatornákat is felvásárolja! Ahogy megette ezt Vajna a Tv2-vel. De addig is, azt sem értem, miért tűröd, hogy ez a budapesti székhelyű tévétársaság (AMC Networks Central Europe Kft.) elhappolhassa az ilyen meccsek közvetítését az m4 sportcsatorna elől?

Szóval azt mondom, cselekedni kell. Van még sok-sok teendőnk Európa megvédése érdekében. A magyarok 98 %-a ezt várja el tőlünk

Barátilag ölel a te Lacid