A napokban – a politikai uborka- és tojásszezon végeztével ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint immáron olyan nagy a baj, hogy szakértői kormányra van szükség. Az ország sorsáért még a nyári fagylaltnyalogatás és koktélozás közben is komolyan aggódó államférfiúink egy jelentős része ugyanis úgy látja, ismét kell valami a népnek jól eladható rizsa, amivel a média figyelmének központjába kerülhetnek, legyen az a TV2 Mokkája, avagy akár a Playboy.
Orbán Viktor az index egykori tudósítása szerint már 2006. szeptemberének közepén azt vetette fel, hogy egy szakértői kormány vezethetné ki Magyarországot a válságból. Amit a Nézőpont Intézet azzal a rettentő eredeti javaslattal toldott meg, hogy a szakértői kormány összetételéről az öt parlamenti pártnak kellene döntenie. (Megjegyzem, Orbán Viktor már csak tudta, mi fán terem az a szakértői kormány. Olyan mezőgazdasági és vidékfejlesztései szakértő minisztere volt például, mint dr. Torgyán József, a belvárosi sztárügyvéd.)
Most, hogy a nyári kánikulából visszatért lebarnult, rosszabb esetben leégett pártkorifeusok – miután felületesen átböngészték Gyurcsány Ferenc százharminckettedik terjedelmes programcsomagját – szinte egyöntetűen újfent ilyesmivel álltak elő, a sajtó ismét a szakértői kormány emlegetésétől visszhangzik.
A terjedelem szűkössége okán csupán néhány liberális pártfunkcionárius véleményét ismertetném.
Fodor Gábor tárca nélküli SZDSZ elnök: „Tudjuk, mit mondott a miniszterelnök arra az esetre, ha nem fogadják el az adótörvényeket: ezt belekalkuláltuk a döntésünkbe. Ma már egy óriási probléma, hogy a kormány hitelvesztése már nem választható el a miniszterelnök hitelvesztésétől.” Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy „Előrehozott választásokkal számolnak ezután, vagy azzal, hogy az MSZP lecseréli Gyurcsány Ferencet?” – azt a választ adta, hogy „Amikor átvettem a párt vezetését, párbeszédet kezdtem a pártok vezetőivel és világossá tettem, cselekvési programot várok a szocialistáktól. Ha elfogadható lett volna, tárgyalnánk róla, ha nem elfogadható, megyünk tovább, és jöhet a szakértői kormány kérdése. Ha azzal sem tudunk előre jutni, csak akkor jöhet az előrehozott választás. Ez a cselekvési program nem elfogadható.
Az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke. Gulyás József pedig az InfoRádiónak megerősítette, hogy pártja elfogadhatatlannak tartja a miniszterelnök cselekvési programját. Hozzátette: a szakértői kormány szükségességének felvetésével megvárják a költségvetési tervezet fogadtatását, illetve a miniszterelnök esetleges lemondását. A hallgattassék meg a másik fél is kedvéért tegyük hozzá, hogy a szakértői kormányról Lendvai Ildikó azon nyomban riadtan úgy vélekedett: ez nem komolyan végiggondolt ötlet, ez "politikai blöff", politikai illúzió".Kóka János stílusában hozzátehette volna akár azt is, egyébként sem a kókákat kérdezik meg arról, kik legyenek a kormányban.
De mindez közismert, sőt már lassan lerágott csont. Ami viszont nekem szemet szúrt, s ami arra késztetett, hogy mégis foglalkozzam a szakértői kormány kérdésével az az a hangnem, ahogy ezt az érintettek elővezették. Aki a sorok között egy kicsit is tud olvasni, az felfedezheti a nyilatkozatokból kiérezhető burkolt fenyegetést. Ha ezek a tapló maszoposok nem tesznek le az asztalra haladéktalanul valami nekünk tetsző cselekvési programot, akkor bizony nagy probléma lesz, jön a zsákos ember. Vagyis jön a szakértői kormány! És lesz nemulass’ Reszkessetek, mert olyanok jönnek majd esetleg, akik értenek is a kormányzáshoz’
Ez valóban elborzasztó, félelmetes perspektíva! Hogy nem az határozza majd meg egy miniszter, vagy egy államtitkár személyét, hogy kellő alázattal viseltetik-e az országirányitó pártélit iránt, valamelyikük csókosa, üzlettársa vagy csicskája, netán rokona: ipam, napam, sógor, koma, jó barát, ilyesmi e, hanem az, hogy ért e ahhoz, amit csinálnia kell.
Az isten őrizzen ettől a verziótól! Lendvai Ildikónak teljes mértékben igaza van, sokkal jobb a jelenlegi helyzet, amikor például olyan hadügyminiszterünk van, aki soha sem volt még sorkatona sem. Fegyver is legfeljebb csak vadászatkor volt a kezében. Vagy a búcsúban, a céllövöldében. Viszont az MSZP megbízható katonája.
Azért elragadott a fantáziám, mi lenne, ha az élet más területén is azok az elvek érvényesülnének, mint amik az állam irányításában.
Mondjuk a sportirányításban a politikai hovatartozás döntene,nem pedig a hozzáértés.
Mit, hogy már most is így van?
Elnézést, akkor hozzunk más plasztikusabb példát, mondjuk egy kórházat. Ahol a politikailag rendkívül meghízható Jani bá’ lenne az igazgató. A belgyógyászatot Valika, a neje vezetné, aki korábban egy bölcsödében dadaként dolgozott. A nőgyógyászat a nyugdíjas ácsmester Géza nagybácsinak jutna. Nagy kujon az öreg. A proszektúra lenne az Olgi tántié. Igaz, hogy vegetáriánus, és a boncolás során nem tudná megkülönböztetni a májat és a vesét, de hát istenem, azoknak a delikvensnek már úgy is olyan mindegy.
De,ha valaki mégis ráunna a sok rokon garázdálkodására, s szakértői kórházat követelne, ahol orvosdoktorok dolgoznak, akkor jönne ott is egy Lendvai Ildikó és kijózanítana bennünket, hogy ez csak egy blöff, egy illúzió.
Friss kommentek