Proszektúra

Vona úr sajátos technikát fejlesztett ki arra, miként bújhat ki a kényelmetlen kérdések alól. Amikor válaszolnia kéne, akkor agresszívan és számon kérően visszakérdez, vagy mellébeszél. Rosszabbik esetben az illetőt Izraelbe küldi. Ezt a módszert próbálta alkalmazni a ma reggeli Ma reggelben is.

A műsorvezető Jegyes-Tóth Kriszta felhívta a figyelmét arra, hogy kirekesztő, diszkriminatív kijelentéseket tesznek, és ennek alátámasztására egy Jobbikos szórólapból idézett: „a cigányság segélyből élő részét törvényerővel kell rákényszeríteni a munkára.” Ezek után megkérdezte Vonától: „és a nem cigányság segélyből élő részét?”

A pártelnök magabiztosan válaszolt. Érdemes a párbeszédet innen szó szerint idézni.

VONA – A törvényjavaslat, ami benne van a programban nem ismer semmiféle bőrszínt, vagy akármilyen faji hovatartozást

J-T K – De itt viszont ide van írva.

VONA – Válaszolok a kérdésre. Azért próbálok válaszolni a kérdésre, mert oda van írva. (természetesen mégsem válaszol, hanem visszakérdez.) Ön szerint Magyarországon létezik-e az a jelenség, hogy a cigány kisebbségnek egy jelentős része segélyekből és családi pótlékból életformaszerűen tartja fenn magát. Ön szerint létezik vagy nem ez a jelenség?

J-T K – Így ebben a formában, hogy a cigányság életformaszerűen?...

VONA – Ez egy eldöntendő kérdés, igen, vagy nem?

J-T K – Nem.

VONA – Jó, hát én szerintem meg létezik, meg szerintünk létezik, s majd a választópolgárok április 11.-én eldöntik, hogy kinek van igaza.

A pártelnök észre sem vette, hogy azt az állítását, miszerint „a törvényjavaslat, ami benne van a programban nem ismer semmiféle bőrszínt, vagy akármilyen faji hovatartozást”, vehemens arroganciájával a vita hevében éppen önmaga cáfolta meg, illetőleg került vele ellentétbe.

 Huth Gergely ugyancsak a kettős beszédet rótta fel Vonának és a Jobbiknak.

HG – Önök gyakorlatilag a választási fórumokon, a sajtónyilatkozatokban, vagy akár a kuruc.info honlapon egészen mást mondanak, vagy legalább is egészen máshogy fogalmaznak. Most akkor melyik az igazi Jobbik, a markáns konzervatív program, vagy az, amit önöktől hallunk akár a cigánybűnözésről, akár Izrael politikájáról vagy akár minden másról?

VONA – Mondjon már egy konkrét példát, ahol ellentét fennáll! Én úgy gondolom, a Jobbik ugyanazt képviseli a programban, mint a lakossági fórumokon. Ugyanazok a tabukérdések amiket mi ledöntünk a lakossági fórumainkon, szerepelnek: cigánybűnözés, magyar gárda, államadósság, izraeli földvásárlás.

HG – Bocsánat, az izraeli földvásárlásokról nincs is szó benne… Például az egész zsidótémát azt látványosan kerülik

VONA – De van benne szó felvásárlásokról. – Sukorókörnyék

HG – Felvásárlásokról…

Az elnök úr megint nem vette vagy nem akarta észrevenni, hogy hazugságon fogták.

Huth Gergely Szegedi Csanádnak egy lakossági fórumon tett sajátos kijelentéseit is idézte, mondván, ilyesmik a programjukban szintén nem szerepelnek: „Dávid csillag Ibolya”, „vér fog folyni, emberek fognak lógni a fákon, ha a Jobbik nem tesz rendet ebben az országban”, „ma Magyarországon a cigányok, a buzik, a multik számos előnyt élveznek…”

Vona ezúttal egy humorosnak szánt szófordulattal próbált kibújni a kérdés lényege alól, amikor a „meleg” szót „visszakövetelte” magának mondván, hogy ha azt a kijelentést teszi, hogy egy meleg reggelre ébredt, az nem azt jelenti, hogy Terry Black mosolygott be az ablakán.

Én pedig az elorzott jobbik szót követelem vissza. Amit érdemtelenül használ ez az egyre pökhendibb társaság .

És, ha a hazafi kifejezést bármikor is kiejtem a számon, az nem azt jelenti, hogy azt szeretném, hogy egy Vona Gábor, Szegedi Csanád, vagy ne adj isten Budaházy György mosolyogjon be az ablakomon.

Eddig a legtökösebb újságíróink is csak irigykedhettek, amikor arról kellett hírül beszámolniuk, hogy miként lövöldözött, és ölt meg tucatnyi embert valaki mondjuk Nebraskában, vagy alig több, mint egy hete Alabamában, netán éppen valahol Németországban.

Örömmel konstatálom, hogy mostanára, úgy tűnik, a szűkölködésnek vége, kezdünk már ámokfutásban is felzárkózni a világ élvonalához.

Ebben is beértük a fejlettebb országokat.

Vagyis ezzel hazánk - a "kompország", ahogyan Ady nevezte – e tekintetben is végképp kikötött a nyugati parton.

A hazai televíziós stábjaink pedig végre már nem hozott anyagból, hanem igazi, eredeti magyar ámokfutókkal tudnak dolgozni.

Igaz, hogy az a gyógyszerészhallgató, aki a pécsi egyetemen lövöldözött, bár többet akart, „csak” egy diáktársát ölte meg, a most legutóbb elkapott jurátus fiatalember viszont állítólag már huszonkét ember megölését tervezgette. De végül is neki sem jött össze.

A legújabb hazai ámokfutónk azonban bizonyos tekintetben már lekörözte a fantáziátlan külhoni társait. Hiszen kinek is jutna eszébe az a leleményesség, hogy egy markolóval fusson ámokot? Előbb egy kocsmát törjön össze, majd egy rendőrautót, mégpedig majdnem a rendőrökkel együtt. S mindezt ittasan, rendszám nélküli járművel…

A mai hír kapcsán azzal viszont egyelőre ne foglalkozzunk, hogy a markoló vezetője melyik nációhoz tartozik. Bár az egyik nagymamája neve gyanús, olyan németes.

A kuruc.infot az imént néztem, ők egyelőre még nem írtak semmit az esetről. De biztos, hogy már dolgoznak rajta.

Az Üllői úti lottózó egyelőre ismeretlen gyilkosáról viszont máris tudják a tutit. Sőt leközölték egy XVIII. kerületi Jobbikos funkci nyilatkozatát is, „Minket meg lehet ölni?” címmel, amelyben a rendőrséget arra kérték, határozottan és késlekedés nélkül járjon el nemre, színre, fajtára tekintet nélkül az ügyben.

Az írás átvette, kissé átalakítva, a szimpatikus Helmeczy doktor úr gúnyolódó megjegyzéseit is arról, miszerint „Marian Cosma önmaga döfte a szívébe a kést, Horák Nóra maga adta oda magát gyilkosainak, Szögi Lajos agyonverte saját magát, és sok más magyar keresi a lehetőséget, hogyan pusztulhatna el. Hihető? Aligha.”

Helmeczy doki gondolatainak plagizálásával csak annyi a probléma, hogy ő Horák Nóráról soha nem beszélt.

Az pedig sem a Jobbikos urat, sem a kuruc.infot nem zavarta, hogy a kiskunlacházi leány gyilkosa biztosan nem cigány, bár tény, hogy ezt az ügyet (is) nagyon szerették volna a romákra ráverni. Sőt ezek szerint úgy tűnik, erről a szándékukról – dns vizsgálat ide, dns vizsgálat oda – még most sem mondtak le.

Amikor annak idején a teljesen ártatlan Pusoma Dénest a börtönből kiengedték, mert elkapták az igazi tettest, őt az ostobább ivádiak továbbra is gyilkosnak tartották.

Akkor még nem létezett ez a fajgyűlölő primitív kuruc hírportál, de egy percig sem vitás, hogy ha már működtek volna, Dénesről ők is Ivád ostobább részével értettek volna egyet.

A nagy politikai csatározásban senki nem vette észre, illetve nem akarta észrevenni, hogy az utóbbi években miféle folyamatok zajlottak le a rendészeti szerveinknél.

Senki nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni, hogy a mi egyenruhásaink szép csendben egy ellenőrizetlen, kontroll nélküli maffiaszerű, szadista bűnszervezetté alakultak.

Mert amikor különféle kormányellenes tüntetéseken teljesen ártatlan embereket brutálisan bántalmaztak, szemeket lőttek ki, sőt arra vetemedtek, hogy országgyűlési képviselőt is agyba-főbe rugdaljanak, majd mindezt a bíróságokon, mindenféle rendőri esküt, törvényi igazmondási kötelezettséget megszegve, egymásnak falazva, s mindenféle jogi következmény nélkül cinikusan letagadták, s a felelősségre vonást meg is úszták, akkor a baloldal tapsolt és ujjongott örömében, a nagyszerű humorú főliberális Kuncze úr ezen még viccelődött is egy sort a parlamentben.

Miközben a szélsőjobb magából kikelve ÁVH-t, Bajnai-kutyákat emlegetett.

Ám, amikor ugyanez a rendőrség a cigánytelepeken rendszeresen többségében ártatlan romákat provokál, őket válogatás nélkül durván bántalmazza, megalázza, lakásaikat feldúlja, akkor a szélsőjobb tapsikol eufórikusan, a romákon gúnyolódva, miközben a másik oldalon csupán néhány jogvédő akad, aki ezt szóvá teszi. A szélsőjobbos hírportálok ezekben az esetekben semmi kivetnivalót nem találnak azon, hogy az intézkedések során romák lábát, kezét törik el, vagy éppen gázpisztollyal lőnek fejbe valakit. Sőt,amikor ezt a múltkoriban sajtótájékoztatón szóvá tettem, akkor éppen a Jobbik kelt felháborodva közleményében a derék hekusaink védelmére.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az ilyesfajta embertelen eljárások manapság már szinte mindennapos rutineljárássá váltak a honi rendőrség praxisában. Méghozzá mondhatni teljesen alkotmányosan, vagyis korra, nemre, fajra, felekezetre tekintet nélkül.

Nem ismerem a szakmai részleteit annak a folyamatnak, amelynek során szépen megyénként megszerveződtek ezek az úgynevezett bevetési alegységek, egységek, magyarul kommandós szabadcsapatok, a maguk Darth Vaderre hajazó fenyegető, elrettentő kinézetével, de a Darthvaderi intelligencia és hozzáértés maximális hiányával. A lényeg, hogy kiépültek, s ha már létrejöttek, hát igazolniuk is kellett a létjogosultságukat. Hiszen a legnagyobb sajnálatukra, de igen ritkán találkozhattak igazi profi gengszterekkel.

Ezért aztán kénytelenek voltak kreálni maguknak.

Nap mint nap hallom a Rambónak nézett piti fatolvajok panaszait, de magam is láttam a zsaruk intézkedéséről készített öndicsérő felvételt, miként alázták meg a cigánytelepen a helyi kisebbségi vezetőt, miként rontottak rá fegyveresen a vallási gyülekezet imádkozásra összegyűlt tagjaira, s miként próbálták eljátszani tízéves cigánylányok előtt is e rettenthetetlen, kemény zsarut.

Most olvasom a hvg.hu hírlevelében, hogy „Védence elfogásának körülményei miatt a Fővárosi Főügyészséghez fordult Zamecsnik Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának ügyvédje.”

Az ügyvédi beszámoló szerint "a rendőrök artikulálatlan üvöltéssel" berontottak az irodájába, a földre lökték, rátérdeltek a hátára és megbilincselték. A rektoron olyan erősen rögzítették a bilincset, hogy az megsértette a kezét is, majd a rendőrök két órán keresztül "nem találták a kulcsokat" A bírói végzésben az olvasható, hogy a rektor passzív ellenállást tanúsított, ebben az esetben azonban egyáltalán nem indokolt ilyen erős rendőri bánásmódot alkalmazni - indokolta az ügyvéd az ügyészséghez címzett beadványában.

Megjósolom, a rektor úr ügyében intézkedők és parancsnokaik egybehangzóan azt fogják majd állítani, hogy az intézkedésük szakszerű, jogszerű és törvényes volt. Sőt, a rektor volt az, akinek a magatartása kifogásolható volt..

A rendőrség egyelőre ügyesen lavírozik az ostoba politikai csatározások farvizén.

Ez a szlogen olvasható a legfrissebb, immár kizárólag Mesterházy Attila kormányfőjelöltet ábrázoló szocialista plakátokon.

A Népszabadság mai számában Szalay Tamás Lajos tollából az MSZP 60 oldalas programjának elkészültéről számol be. (Apropó, eddig nem is volt nekik ilyen? Akkor miért követelték olyan vehemensen a Fideszét?)

A programban, ami nem szűkölködik ezúttal sem ígérgetésekben, a romaintegráció kiemelt feladatként szerepel. „Támogatjuk az ombudsmanok javaslatát, készüljön statisztikai adatgyűjtés a bűnelkövetők származásáról”

Ezt nevezem én igazi virtigli integrációs ötletnek!

Ha ezek után tiltakoznék az ellen, hogy most már a baloldalon is regisztrálni akarjuk a bűnelkövetők származását, akkor az a vád érne, hogy tán félek a valóságtól, félek attól, hogy a nagyszerű jogtudós és lelkes jogvédő hölgynek, és még lelkesebb magyarfajvédő társainak lesz igaza, s kiderülhet a cigányság felülreprezentáltsága a bűnözés területén.

Ha viszont netán mégis egyetértenék az immáron a szélsőjobbhoz, sőt a mérsékeltebb jobboldalhoz csatlakozó Mesterházy nevű, szocialista miniszterelnök-jelölttel abban, hogy a romaintegráció megvalósítása érdekében  igenis égető szükség van a bűnelkövetőknek aszerinti csoportosítására is, vagyis annak vizsgálatára is, hogy ki a cigány közülük, ki nem, akkor viszont lelkiismeret furdalásom keletkezik több okból is.

Hiszen eszembe jut, hogy annak idején, a rendszerváltás hajnalán én is lelkesen csatlakoztam Kőszeg Ferenc és eszmetársai azon követeléséhez, hogy szüntessék meg az akkor érvényben lévő ilyesfajta megkülönböztető regisztrálást.

Nem csupán azért mert még maga a tökéletlen, toldott-foldott szocialista alkotmányunk is tiltotta az emberek közötti faji alapú különbségtételt, hanem azért is, mert teljesen szubjektív volt, vagyis esetenként az irányadó statisztikai lapot kitöltő főtörzs döntötte el, hogy a megfelelő rubrikába bekörmöli-e azt a „c” betűt vagy sem.

Másrészt az a véleményem erről az egészről, hogy ha már valaki át mond, az mondjon bét is.  Hazánkban hivatalosan tizenhárom kisebbséget tartanak számon. Vagyis az úgy nem korrekt, hogy csak azt vizslatjuk kedves Mesterházy úr, cigány-e például a fatolvaj, a pénzhamisító, vagy bankrabló, ám az viszont már cseppet sem érdekel bennünket, ha az illető sváb, szlovák, vagy lengyel nemzetiségű..

S mi lesz a külföldiekkel? A mai határok nélküli világban elég sokan megfordulnak nálunk a környező, de akár a távolabbi országokból is. Vajon őket kell e majd vizsgálni? Esetleg őket is csak abból a szempontból, hogy cigányok-e avagy sem?

Magyarán, azt tudakolnám, tisztelt Mesterházy úr, hogy lesz-e majd olyan alkategória is, hogy romániai cigány? Vagy szlovákiai cigány? Vagy ne adj isten, angol cigány…

És akkor még a sokak által nemes egyszerűséggel lecigányozott arabokról nem is beszéltünk. Cigányok lesznek ők is, ha így dönt a statisztikai adatszolgáltató fakabát az őrszobán?

Micsoda marhaság ez Mesterházy úr?

Szóval azt gondolom, az ősi tapasztalati igazságot megfogadva, MSZP-nél sem a programokat, hanem a jelölteket kellene kicserélni.

Amióta Gyurcsány lett a nagyfőnök, ez a portál is lezüllött.

Nem kicsit, nagyon. A Kapcsolat. hu címlapján az alábbi kérdést bocsátották kiemelt(!) szavazásra az elmúlt pénteken.

Szöveghűen idézem.

„Szerinted Demszki nem tudot a BKV-és buliról?még a fideszes Orbán Krisztián is benne volt 287millió?„

A többszörösen slendrián, irritálóan hibás, magyartalan, még Demszky nevét is hibásan író megfogalmazást e-mailban próbáltam szóvá tenni a kapcsolat.hu olvasószerkesztőjénél (olvasoszerkeszto@kapcsolat.hu) , majd az alapítvány vezetőjének írt e-mailban is. (info@tancsicsalapitvany.hu) 

Nem kaptam semmilyen választ egyiküktől sem. Pontosabban a csattanós válasz egy újabb gyöngyszem, a mai kiemelt szavazási kérdésfeltevés volt.

„Mit tett Magyarország érdekébnen Orbán Viktor az utobbi 8 évben ?
-Megosztotta az ország lakóságát,békétlenséget szitott,akadályt gőrditett a fejlődés utjéba !

-Magyarországot elismertétette a világban !”

A szöveghű idézetből megállapítható, hogy aki megfogalmazta vagy nem magyar anyanyelvű, vagy a nyelvtan órákon igen gyakran hiányzott. Talán a KISZ-béli elfoglaltságai miatt. Vagy jobboldali nyelvtantanárok tanították.

Ilyen színvonalú fogalmazványért Szlovákiában még a magyarok is megbüntetnék saját magukat.

Ennyire nem érdekel senkit a Táncsics Alapítványnál a nyelvhelyesség, a tiszta, világos fogalmazás?

Ez a tény viszont nem csak bennem, de az ország lakóságában is békétlenséget szit, sőt akadályt gőrdit a fejlődés utjéba.

Ugyancsak a mai címlapon „random” szavazásként azt kérdezik az oldal látogatóitól, miszerint:

„Demokrata vagy? Köztünk a helyed! Nem vagy az? Húzz innen!”

Kire vonatkozik a húzz innen?

-baloldaliakra

-jobboldaliakra

-egyes baloldali forumtársakra

A kérdés megfogalmazása ezúttal nyelvileg úgy-ahogy rendben van. Talán Gyurcsány stílusához jobban illett volna a húzz innen helyett 2006 elején a „húzzunk bele! ”, illetőleg néhány évvel később az „el lehet menni” megfogalmazás.

Ami viszont a kérdés lényegét érinti, az igencsak meghökkentő. A válaszlehetőségekből egyértelmű, hogy a bal és a jobboldal közül csak az egyik – mégpedig a kérdező sugalmazása szerint a bal – oldal lehet demokrata a kapcsolat.hu demokrácia-felfogása szerint.

Van még ennél lejjebb?

A kapcsolat.hu szörnyűségeihez képest Orbán Viktor ingyenesen osztogatott „Millenniumi országjáró” újságja annakidején egyenesen üdítő olvasmány volt.

U.i.: És íme a legújabb - hétfői -  szavazásra bocsátott kérdésük!

Szerinted az Fidesz vezérkar érintett korrupciós ügyekben?
-Igen

-Nem

-Holt biztos,hogy mindd érintett,csak sunyin titkolják!

Holtbiztos egybeírandó, a mind pedig nem két d-vel.

A helyzet reménytelen.

Az emberek olykor-olykor hajlamosak az igazságszolgáltatás sajátos ténykedése mögött politikai indítékokat feltételezni. Sőt sok esetben a politikai elit egyes prominens képviselői is ilyen gyanújuknak adnak hangot. Pedig nem erről van szó.

A Fővárosi Bíróság, a több mint 800 milliós jogtalannak ítélt sikerdíjat felmarkoló Tocsik Mártát 1999-ben felmentette, ám a Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra kötelezte.

Aztán 2002-ben már 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, ám 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság a vádak többsége alól megint csak felmentette, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte.

1997-ben indult büntetőeljárás Princz Gábor és társai ellen.  Az ügyészség 2003-ban benyújtott vádja szerint a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója és hat volt vezető beosztású munkatársa 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, és mindezzel 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.

Az ügyész próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte, ennek ellenére 2006-ban felmentő ítélet született. Végül a Legfelsőbb Bíróság Princzet 2009. február 11-én jogerősen 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte.

2003 nyarán állapították meg, hogy Kulcsár Attila, a Kereskedelmi és Hitelbank sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkező „brókere” és üzletág-igazgatója több mint húszmilliárdot sikkasztott a bank brókercége VIP-ügyfeleitől. 2008 . 08.28.- án megbilincselve vezették el a tárgyalóteremből, miután a bíróság első fokon bűnösnek találta sikkasztásban, 8 évet szabott ki. Az ügy több mint húsz vádlottja felmentésért fellebbezett, az ügyész viszont nem találta elég súlyosnak a kiszabott büntetést többek között Kulcsár Attila, Kerék Csaba, Schönthal Henrik esetében, továbbá a felmentett Rejtő E. Tibor és Dunai György bűnösségének megállapítását is kérte.

Az első fokú ítélet írásba foglalása 8 hónapig tartott, miközben a törvényi határidő 30 nap, amit egyedi esetekben 60 napra lehet meghosszabbítani. A fellebbviteli ügyészségen pedig további nyolc hónapig tájékozódtak az ügyben, ami szintén irreális. A Fővárosi Ítélőtábla 2010. április 22-én fogja megkezdeni Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa perének másodfokú tárgyalását, amelynek nagy valószínűséggel hatályon kívül helyezés lesz a vége, mert mind a fellebbviteli ügyészség, mind a védelem ezt kérte súlyos eljárási hibák miatt.

A Globex egykori vezetői a vád szerint értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okoztak. Vellai Györgyi és Vajda László 2,5 évet töltöttek előzetesben, majd a bíróság szabadlábra helyezte őket. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2006-ban a vádak egy részét megalapozottnak találta, és 2 év 6 hónapot, illetve 1 év 8 hónapot szabott ki. Ezután a Fővárosi Ítélőtáblán 2008. február 6.-án a Globex-ügy két fő vádlottjának büntetését hat év börtönre emelték és őket bilincsben vitték el.

Miután azonban ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, az ügy ismét a Fővárosi Ítélőtábla elé került.

A Fővárosi Ítélőtábla most ismét jelentősen súlyosította a Globex-ügyben az első fokon kiszabott büntetéseket; Vellai Györgyikét hat, Vajda Lászlót négy év börtönre ítélte. Az ítélet – egyelőre ismét – jogerős.

(A „mindössze” 75 millkát eltapsoló Zuschlagra egyébként mindehhez képest 10 év fegyházat kért az ügyész. Nem baj, gondolhatta a mosolygó fővádlott, majd jön a másodfok…)

Mindenesetre, aki azt állítja, hogy eme zagyva katyvaszos ítéletek halmazában bármilyen politikai összeesküvés elmélet alátámasztására szolgáló bizonyítékokat talál, a helyzetet tévesen ítéli meg.

Az össze-vissza ítélkezés oka ugyanis szerintem sokkal prózaibb, de egyúttal sokkal félelmetesebb. Ennyit tudnak. Ilyen a színvonal. Ahogy esik, úgy puffan. Egyszer hopp, máskor kopp. A mai Globex ítéletet hírül adó index fényképén a vádlottak arcán is valami ilyesféle – bár kissé megkésett – felismerést véltem felfedezni.

Tóth Ákos, a Népszabadság Seszták Ágnese a január végén megjelent „Igazság, szolgáltatás” rettentően blikkfangos címmel ellátott cikkében a Zuschlag üggyel kapcsolatban nem is titkolt gúnnyal azt írta le, hogy „Nyilván nagyon sok még az elvarratlan szál, bizonyára ez az oka annak, hogy március 31-ig, vagyis a választások első fordulóját közvetlenül megelőző időszakra a bíró még 21 tárgyalási napot tűzött ki, ami az ellenzéknek jó alkalmat teremt arra (21-et mindenképp), hogy világgá kiáltsa, mekkora nagy gazemberek az MSZP politikusai.”

Ez a hír ilyen formában persze orbitális hazugság, hiszen csupán minimális megerőltetést igényelt volna az újságíró részéről annak tisztázása, ami az írása megjelenésének időpontjában tudott volt, hogy a bizonyítási eljárás már befejeződött, s a bíró Német Zsolt ügyész vádbeszédének időpontjául február 9-ét tűzte ki, továbbá az érintettekkel közölte azt is, hogy, február végéig további három nap áll rendelkezésre az ügyvédek védőbeszédeire. Majd március 17-én a vádlottak szólalhatnak meg az utolsó szó jogán, s március 31-én hirdet első fokon ítéletet a bírói tanács.

Vagyis az a nagyon sok elvarratlan szál csak az újságírói fantázia terméke (miként Teller Ede levele volt egykoron), s akárhogy is számolom, a perbeszédek és az ítélet nem huszonegy, hanem mindössze hat tárgyalási napot vesznek, vettek igénybe. Ezen időpontok meghatározása egyébként pedig nem is az ügyészségen múlott.

Így aztán ebből az írásból még feltűnőbben kilóg az a méretes lóláb, aminek a lényege az igazságszolgáltatás – és főként az ügyészség – megalapozatlan alattomos politikai felhangú besározása.

Tóth Ákos végkonklúziója szerint ugyanis „A látszat az, hogy a politikai kultúra már a látszatra sem ad, továbbá az, hogy a befolyásolás látszatának sem az ügyészség, sem többen mások, nem igyekeznek elejét venni.”

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy a kapcsolat.hu „A Magyar Közösségi Portál hasábjain a fideszfigyelő blog ma már arról értekezik, miszerint: „Az ügyészség gyanúsan elhúzott több ügyet, amelyeket most, a választás előtt vesznek erősen elő. Lehet, hogy a következő hetekre is tartogatnak dolgokat?”

Most elmélkedhetnénk azon, hogy éppen a Gyurcsány Ferenc felügyelete alatt működő, államilag jól kistafírozott honlapon hogyan jelenhetnek meg ilyen bizonyítatlan feltevésekre alapozott alattomos gyanúsítgatások a független igazságszolgáltatás intézményei ellen. Netán a Magyar Charta nevében akár még tiltakozhatnánk is, az ilyesféle, demokratikus államunk alapintézményeit ért támadások ellen.

De ehelyett egyelőre inkább csak annyi megjegyzést fűznék mindehhez hozzá, hogy a blogger igen nagyfokú tájékozatlanságára és alapvető jogi ismereteinek hiányára vall, amikor bizonyos tárgyalásoknak és rendőri nyomozati cselekményeknek a választások időpontjához való közelségét az ügyészségnek rója fel. Talán nincs tisztában azzal, hogy ezen időpontok, időszakok meghatározása éppen, hogy nem az ügyészi szervek, hanem a bíróság, illetőleg a rendőrség kompetenciája?

Hacsak nem azt feltételezzük virtigli baloldali demokrataként, hogy az egész igazságszolgáltatás a Fidesz csicskása cakompakk.

Nyelvében él a nemzet – mondotta volt Gróf Széchenyi, az állítólagos legnagyobb magyar.

Még igazából el sem kezdődött a választási kampány, s máris oly primitív, annyira átlátszóan sunyi, annyira közönséges, annyira kiszámítható minden, mint amennyire primitív, sunyi, közönséges és kiszámítható az egész politikai elit cakompakk.

A Fidesz úgy viselkedik, mint a szüzességét már elvesztett hölgy a nászéjszakán. Alig mer megszólalni, nehogy a férjuram rájöjjön erre a fogyatékosságra.  A nagypártok mutyijait ostorozó MDF éppen sokadik hatalomátmentő mutyiján van túl, az SZDSZ próbál úgy tenni, mint ha még mindig létezne, az LMP pedig tetteivel éppen azt bizonyítja, hogy nem lehet más a politika. A „tisztakezű” Jobbik engesztelhetetlen harcot folytat a tyúktolvajok ellen, keménykezű csendőrségről álmodozik, miközben a betiltott gárdát pátyolgatja, s a törvényi kiskapuk kihasználásával terroristáknak próbál büntetlenséget kibulizni.

Ami azonban talán mégis a legképtelenebb, hogy létezik egy olyan párt is, amelyik magát baloldalinak meri nevezni, s eközben levitézlett milliárdos vezetői nem féltik az arcbőrüket az égési sérülésektől.

És az utóbbi időkben már magyarul sem tudnak írni és beszélni.

A kapcsolat.hu az iránt érdeklődik az oldal látogatóitól, hogy „Orbán Viktor év értékelőjét hogyan értékeli? „ (Eddig száz körüli válasz érkezett.)

A kérdés feltevője még az ilyesfajta kérdésfeltevések legelemibb tisztességét sem biztosítja, amikor nem nyújt lehetőséget arra, hogy legalább valamennyire is pozitív választ adhassunk.

Szerintük Orbán Viktor minapi beszédét az alábbi – gyűlölködéstől, megvetéstől átitatott – válaszok keretei között lehet csak megítélni.

a. Semmit mondó volt, nem volt egy program bemutatása

b. Csak a Gyurcsány elmarasztalásavolt ami megmaradt bennünk

c. Mint mindig most is hazudozott és fenyegetőzött, hogy ha kormányra kerülnek lesz felelőségre vonás!

d. Csak ennyit tudnak a Fideszesek! Megosztani a népet, mert oszd meg és uralkodj, mondás illik rájuk.

A válaszlehetőségeket szöveghűen másoltam ide. Ami rögtön az elején feltűnik az olvasó számára, a megszövegezésük elképesztő magyartalansága, valamint a vesszők hiánya. A b. változatnál arra az alapvető slendriánságra is felfigyelhetünk, hogy a nyilvánvaló nyelvhelyességre sem ügyeltek, amikor  „elmarasztalásavolt” szavakat egybeírták. Amely szavakat viszont tényleg egybe kellett volna írni, azokat bezzeg különírták. „Évértékelő”, „semmitmondó.”

A c. válasznál a „felelősségre” szót egy s-sel írták.

A válaszlehetőségek azonban érdemben is igen csak kifogásolhatóak.

Az évértékelés célja ugyanis, már csak az elnevezéséből eredően sem valamiféle programbemutatás, hanem az elmúlt időszak történéseinek elemzése. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a Fidesz programalkotási képességben messze elmarad az MSZP-.től. Gyurcsány, amikor csúcson volt, képes volt naponta újabb és újabb programokat és csomagokat megalkotni

Az, hogy valaki a majd egy órás beszédből mindössze csak Gyurcsány elmarasztalására emlékszik vissza, talán mégsem feltétlenül a szónok hibája. Nekem például a Kodály Zoltános, meg a Pistikés vicc is emlékezetes maradt. Támogassuk a hazai humort, ne csak a magyar ipart; magyar embernek magyar viccet! Kedves polgártársaim, nem dakota élcek kellenek. Még csak nem is székelyek.

A demokrácia egyik lényege egyébként, ha esetleg valamelyik szoci honfitársunk még mindig nem tudná, éppen a nép megosztása. Azért szavazunk különféle pártokra, mert különfélék vagyunk. Medgyessy röhejes ötlete volt a közös EP lista.

Arról pedig épp a kapcsolat. hu hasábjain ne nyissunk vitát, melyik párt hazudozott többet. Reggel, éjjel, meg este.

Viktor úgy látja jónak, tudtam meg ma reggel a mindig magabiztos Szijjártó Pétertől az ATV-n, hogy a Fidesz első embere nem ül le miniszterelnök-jelölti vitára mindenféle Bokros Lajosokkal, legalább is egyelőre biztosan nem. Előbb rendezze le Bokros a vitáját Mesterházyval mintegy sajátos elődöntő formájában, hogy ki is a baloldal miniszterelnök-jelöltje s akkor majd esetleg kegyeskedik azzal az egyénnel…

Dési János kicsit értetlenkedett ezen, tett néhány bátortalan célzást arra, hogy akkor talán előbb a jobboldalnak is el kéne valami hasonlót döntenie Orbán és Vona között, meg akkor minek egyáltalán választásokat tartani, de aztán mit volt mit tenni, tudomásul vette a sajátos állásfoglalást.

Félreértés ne essék, mindezzel nem arra akarok senkit sem buzdítani, hogy ne szavazzon Orbán Viktorra. Igenis, sokakkal együtt nagyon várom már én is, hogy ez a hazug, szemkilövős, magát baloldalinak és szociálisan érzékenynek hazudó kormány, amelyik a cimboráinak juttatott tanácsadói és egyéb címeken kiutalt pénzek töredékéből is emberhez méltó életet biztosíthatott volna akár a teljes magyarországi cigányságnak, végre alaposan megbukjon. Tán még az sem lenne ellenemre, hogy néhányukat valóban bilincsben láthassam hamarosan, s nem csak a kispályás strómanjaikat. Még azt sem bánnám, ha a cuccaikat a börtönőrök vinnék utánuk, mint a Kulcsár ügy egyik fővádlottjáét

Mert tényleg, ha csak a töredékét a romatelepek lakó kapták volna annak, amit ezek az internacionálét éneklő urak és üzlettársaik az autópálya-építések, egyéb umbuldák során lenyúltak, és eltapsoltak, akkor talán a Jobbik sem lett volna képes ilyen drámai mértékben megerősödni azt kihasználva, hogy a mélyszegénységbe taszított, értelmes munka és pénzkereset lehetőségétől megfosztott, s a nyomorából eredő betegségekkel, járványokkal, alkoholizmussal küzdő romák helyenként és esetenként törvénysértő módon próbálnak életben maradni.

Megjegyzem, hogy persze gyakran éppen azok emlegetik leghangosabban a „cigánybűnözés” létét, mint minden probléma egyik legfőbb okozóját, akik a „fehér” társadalom többi tagjához hasonlóan lelkiismeret furdalás nélkül képesek szemet hunyni, vagy tevékenyen részt is venni a feketemunkákban, számla nélkül vállalkozásokban, számlagyárak működtetésében, cégek fantomizálásában, önkormányzati, állami megrendelésekből pénz visszaosztásban, zárjegy nélküli cigarettával üzletelésben, zugpálinkafőző üzemeltetésében, számtalan más módon való adócsalásban, illetve eltitkolásban, rapsickodásban, gázóra buherálásban.

Vagyis, ha a haza tönkretevőiről szeretnénk megemlékezni, akkor az aranyérmes helyezést kiérdemlő nagyberuházásokat - metró, híd, út, kormányzati negyed-, stb. építéseket – törvényszerűen övező milliárdos csalások, lopások után nem a cigányság egyes tagjai, hanem a tisztes polgári középosztály következik a maga adóoptimalizáló trükkjeivel.

De végül is nem erről akartam írni, hanem arról az öntelt tévedhetetlenségről, ami – bár még meg sem választottuk őket – máris kiült sok Fideszes vezető ábrázatára a közszereplései során. Ebben is Orbánt másolják. (Persze, ha nem így tesznek, könnyen úgy járhatnak mint a mádi zsidó, akarom mondani, mint Mádi László.)

Ma reggel láthattuk Szijjártón kívül például a feljelentgető Balsai urat az m1-en, amint – nem is először, s bizonyár nem is utoljára – mérhetetlen fölényes kárörömét nem is titkolva lebiggyesztett ajakkal fikázta az MSZP „köztörvényes” vezetőit, majd megcsodálhattuk a mokkában – nem is először, s bizonyár nem is utoljára – Tarlós leendő főpolgármester úr gúnyolódó sziporkáit is. A sziporka ugyan erős kifejezés egy ilyen meglehetősen már lelassult gondolkodású fancsali öregúr elménckedéseinek a jellemzésére.

Szóval a Fidesz indokolatlanul túlzott magabiztossága és fölényessége máris sokakat irritál. Irritáló, hogy közhelyeket szajkóznak. Amikor először mondták, hogy talicskával tolják ki a pénzt a BKV-től, akkor elmosolyodtunk a szellemességükön, mikor századszor mondják, már unjuk, még akkor is, ha tényleg így volt. Unjuk már ezt a csontvázas, szekrényes dumát is Varga ex-pénzügyér és társai szájából.

Vegyék már észre ott a Fidesznél, hogy akkor is megnyerik a választásokat, ha nem próbálják mindenáron megnyerni. Sőt akkor nyerik meg a legbiztosabban.

Nincs új a nap alatt, tartja a mondás. Ez alighanem a mostani választási kampányra is igaz. 

A lényeg úgyis mindig ugyanaz, hogyan lehet az ellenfelet – ellenséget – minél inkább lejáratni, nevetségessé tenni, megalázni kifigurázni.

Ennek érdekében a művészetet is felhasználják, pontosabban inkább a magát művészetnek álcázó és hazudó gagyí giccset. Most például egy Debrecenben  több mint kétszázmilliós uniós támogatással átadott ötcsillagos szálloda falán látható a délceg huszárként lóháton pózolva a szemüveges Kósa Lajos polgármester Simonyi óbester és kompániája körében.

A diktatúrákban az ilyesféle ábrázolási módokat inkább a nagy vezér dicsőítésének szolgálatába szokták állítani. A vezér kislányt ölel magához, a vezér megszemléli a termést. A vezér hívei körében magyaráz. A vezér lóháton bevonul valahová.

A demokráciában azonban nem divat egy vezető személy ilyetén idealisztikus ábrázolása. Legfeljebb halála után. Ám, ha mégis megtörténik, inkább kifigurázó, parafrazeáló, lejárató célzattal.

A Civishír.hu mai tudósítása szerint

"A képet Boros József tulajdonos rendelte meg Boros Gyula veszprémi festőtől. A körülbelül 11,5 m x 2,5 m-es műalkotást a megnyitón meglepetésnek szánta."

Szerintem a szövegben a „meglepetésnek szánta” kifejezésen van a hangsúly.

Jellemző egyébként, hogy ezt a hírt a kuruc.info vette át legelőször. De várható, hogy hamarosan elönti az egész magyar sajtót. Kósa Lajosról nem is oly régen egyébként már egy mellszobor is készült, hasonlóan furcsa körülmények között.

De sokan Emlékszünk még a 168 Óra  által annyira futtatott Orbán- Torgyán kormányt megörökítő – primitív szocreál stílusú – festményre, vagy inkább mázolmányra is.

Az is egy megrendezett műbalhé volt.  Azt próbálták akkor elhitetni, hogy a képet az Orbán-kormány rendelte meg húszmillióért.

Egyébként, ha én lennék Kósa Lajos, nekem is lenne jó néhány hasonló színvonalú ötletem a művészet csatasorba állítására a választási kampányban.

Laookon szoborcsoport, ahol a meztelen Mesterházy Attila és Török Zsolt küzdenek a kígyóként köréjük fonódó Fidesz vezetőkkel.

Juhász Ferenc mint táncoló juhász.

A félmeztelen Lendvai Ildikó Delacroix stílusában trikolórral a kezében vezeti szabadságra a nyugdíjasok népét.

Szobor Nyakó Istvánról Rodin Gondolkodója pózában

Gyurcsány táncoló balerinaként, mintha csak egy Degas pasztell lenne.

Vona Gábor sárkányölő Szent Györgyként, ahol a sárkánynak feltűnően nagy orra van, stb.

Persze izléstelenségben, inkorrektségben egyelőre azért a Fideszé a pálma a mostani választási kampányban. A bilincses plakátjaikkal a legalantasabb indulatok kiszolgálására játszanak. S nem veszik észre, hogy ezzel éppen a Jobbikot erősítik.

U.i.: Egyébként kíváncsi lennék, Boros, a szállodatulaj és Boros a művész úr, nem rokonok-e véletlenül. Azt is jó lenne tudni továbbá, mennyit számlázott a föstményért, az uniós keret terhére a piktor?

Főleg Gyurcsánynak és körének köszönhető, hogy ma már senki sem veszi őket kellően komolyan. Az ex-miniszterelnök volt az az ostoba, de inkább rosszindulatú pásztorfiú, aki éjjel nappal farkast ordítozott, így aztán most, amikor tényleg itt járkálnak ezek az ordas jószágok közvetlenül a kertjeink alatt, már senki sem akar figyelni rájuk. Nem hiszik el róluk, hogy farkasok. Sőt egyre többen gondolják, hogy bárányok.

Sőt, mintha a Gyurcsány és klónjainak a hozzáállása is megváltozott volna. Mostanában már nem a Jobbik elleni közös fellépésre szólítanak fel, már a Demokratikus Chartát is elfeledték, ehelyett minden energiájukkal a Fidesz ellen fordulnak. Naná, hogy Debreczeni József főmegmondóember sem a Jobbik környékén látja a diktatúra igazi veszélyét.

Lehet, hogy semmi nem igaz abból, amit a societas-ról állítottak, de valójában azért volt hihető, mert nagyon is elképzelhető, hogy az MSZP még a szélsőjobb támogatására is képes, ha ezzel a gyűlölt Fideszt gyöngítheti.

Most legutóbb az MSZP és a Fidesz a nyugdíjasokon ugrott egymás torkának. A szocialisták víziója szerint a Fidesz katasztrófába sodorná a nyugdíjasokat. A Fidesz szerint az MSZP szintúgy.

Dávid Ibolyáék eközben már a látszattal sem törődve próbálják begyűjteni a baloldali maradék reszlit, ahol egymás mellé kerül Bokros, Habsburg, Gyenesei, Retkes, és ki tudja még ki más.

A Jobbikosok pedig a kaotikus viszonyokat kihasználva nagyon ügyesen játszanak a kétarcúsággal, a szimbolikus jelképekkel, és persze ártatlan képpel összekacsintva egyensúlyoznak a demokrácia határvonalán.

Rossz az aki rosszra gondol.

Kedvenc szlogenjük, sőt fennen hangoztatják, miszerint Magyarország a magyaroké. Teszik persze anélkül, hogy ezt hajlandóak lennének egyértelműbben kifejteni,

Tagadják a holokausztot, de olyan finoman, hogy amikor rákérdeznek, akkor érdemi válasz helyett a zsidó származású – bár ezt egyáltalán nem emlegető – riportert küldik el Izraelbe.

A Fidesz párt színét jaffa-színnek nevezik, az SZDSZ kapcsán pedig nagyorrúakat emlegetnek.

És persze véletlenül éppen 88 oldalas programot írnak. (Ami a Heil Hitler jelentése a fasiszta számmisztikában)

Aztán a volt zsinagógában akarnak gyűlésezni, s felháborodnak azon, hogy ezt a „zsidóbérenc” önkormányzat nem akarja engedni. „Kitiltatták Vonát a zsidók” – írja felháborodva a kuruc.info.

Kétes jelentésű szimbólumokkal operálnak – kettős kereszt, turul, kopjafa, Árpád-sávos zászló

Kuruc.info-nak nyilatkozgatnak, de a nyílt kapcsolatot tagadják, sőt, perre viszik, mindeközben a Jobbik szervezeteinek a honlapjain – pl az egrin is – a kuruc.info nyíltan fasiszta hírportál linkjét – társoldalként – feltüntetik.

A rendőrséget a szerint ítélik meg, hogy miként viszonyul a Jobbikhoz. Ha cigányokat ver, végre teszi a dolgát, ha a – egyébként jogerősen betiltott – gárdistákkal szemben jár el, akkor persze a megnevezése cionista ÁVH, amelynek a tagjai a rend (h)éber őrei, sündörség, Bajnai-patkányok, stb.

És ami még ennél is fontosabb, folyamatosan cigánybűnözésről beszélnek. Állandóan azt sulykolják, hogy a cigányok miféle szörnyű bűntényeket követnek el, nap mint nap, a "magyarok" sérelmére, s még akkor is ezt hajtogatják, ha éppen javulnak a bűnözési adatok. Nagyítóval pásztázzák a rendőrségek napi beszámolóit, s azonnal ráütik a stemplit: na ezt is a cigányok követték el, ha igaz ez, ha nem.

Persze, hogy mindez még hatásosabb legyen, fel is kell nagyítani a tetteket. Valamelyik vidéki településen egy gyerek leköpi a tanárát. Pillanatokon belül ezen háborog és gyűlölködik az egész szélsőjobb bagázs cakompakk, miközben persze fogalmuk sincs arról, a tettes tényleg cigány volt-e, de eközben az már nem jut el az ingerküszöbükig, hogy ugyanebben az időben mondjuk túszejtéses bankrablás történt Budapesten, vállalkozók nem adtak számlát sokmilliós elvégzett munkáról,  más vállalkozók milliárdos számlagyárat üzemeltettek, adótartozásos cégeket fantomizáltak, stb.

Egy négytagú hevesi család megfenyegette a rendőrjárőrt? Életfogytig börtönbe csukni a retekeket! Több száz vandál megostromolja tévészékházat és utcakövekkel, egyéb eszközökkel órákig durván bántalmaz egy rendőrosztagot, súlyos fizikai és lelki sérüléseket is okozva? Fel kell őket menteni, még a felfüggesztett büntetés is felháborító! Terrortámadások országgyűlési képviselők lakásai ellen, Molotov-koktélokkal, speciális bombákkal? Szabadságharcosok! Még az EP-ben is követelni kell a szabadon bocsátásukat!

Így néz ki a világ a Jobbik szemüvegén keresztül.Én nem akadrok ilyet hordani.

Mindig örömet okozott számomra Gyurcsány Ferenc blogjainak olvasgatása. Sőt akadtak köztük kifejezett kedvenceim is. Például amikor arról írt, hogyan cselezte ki még miniszterelnökként az őrzésére rendelt biztonsági embereket, hogy sétálhasson egyet meghitt kettesben Klára asszonnyal az esti Andrássy úton.

Most azonban a kapcsolat.hu-ra klikkelve mindössze egy szép citromsárga ipari védősisak és egy felirat fogadott, miszerint

„Kedves Kapcsolatok!
Tervezett karbantartás miatt az oldal átmenetileg nem elérhető.
Köszönjük megértéseteket!
Kapcsolat.hu üzemeltetés „

Mi történhetett? Még azt sem árulják el, meddig is fog tartani ez a „tervezett” karbantartás. Az is furcsa, hogy miért citromsárga a sisak színe, miért nem piros?  Még jó, hogy nem jaffaszínű! (Copright by: Vona Gábor)

Talán csak nem ők is úgy jártak, mint a kuruc.info egykoron, amikor állítólag Draskovics Tibor (bizony, volt egy ilyen nevű úr is a kormányban!) közbenjárására egy ideig lekapcsolták az amerikai szerverről? Lehet, hogy őket is lekapcsolták, ez is az egyre élesebb választási kampány része? Orbán Viktor titokban felkereste Obamát és kieszközölte a jóváhagyását ehhez a drasztikus lépéshez?

Vagy egyszerűen csak elfogyott az MSZP erre szánt pénze? Miután Lamperth Mónika helyébe Gyurcsány Ferenc lépett, bizony ez a lehetőség is azonnal reális alternatívává nőtte ki magát. Fletó egyébként már eleve igen jelentős összegű (46 milliós) veszteséggel vette át elődjétől az alapítványt, a múlt év nyarán.

De az sem kizárt, hogy Gyurcsány az egész weboldalt részletre megvette, s majd a későbbiekben az MSZP fogja azt tőle visszabérelni. Ebben az esetben csak remélhetjük, hogy továbbra sem fogja beszüntetni olyan nívós sajtóorgánumok támogatását, mint teszem azt a Hócipő.

De az sem kizárt persze, hogy azért szüneteltetik a honlapot, mert alaposan modernizálni fogják. Vajon ki kapta ezt a feladatot? Kóka valamelyik érdekeltsége? Vagy inkább Baja Ferenc környezetéből valaki?

Gyurcsányt ismerve a legéletszerűbb mégis az, hogy a karbantartás azért vált szükségessé, hogy újult erővel lehessen falra festeni az Orbán nevű ördögöt, aki majd tönkre fogja vágni az országot.

Az MSZP által kiszivárogtatni szándékozott hírek szerint például Kövér László már el is szólta magát egy szűkebb társaságban, hogy amint hatalomra kerülnek, az országot a földdel teszik egyenlővé, s még a lerombolt épületek helyét is sóval hintik be, Kaya Ibrahimnak pedig szobrot emelnek a Parlament előtt.

Szóval elképzelhető, hogy az ilyen, és ehhez hasonló híradások kiötlésére kell a mostani üzemszünet.

Arra a lehetőségre gondolni sem merek, hogy az oldal sztrájk miatt szünetel, mert Gyurcsányék keveslik a pulykapénzt.

Szóval jó lenne valami biztosabbat tudni a kapcsolat.hu sorsáról, mielőtt esetleg egyéb hasonló rémhírek és találgatások is szárnyra kelnének.

A kuruc.info nevezetű magyarfajvédő szennyportál mérhetetlenül kiakadt azon a bűnügyön, amelyikben a megállapított tényállás szerint négy roma úgymond tőrbecsalta a rendőröket, akiket aztán meg is fenyegettek.

Az elkövetők azonban mindezért nem a – kuruc.info főokosai szerint járó - méltó büntetésüket – sokéves börtönbüntetést -, hanem felfügesztett szabadságvesztést kaptak. (Csak zárójelben jegyezném meg, most is úgy minősítgettek egyébként egy bírói döntést, hogy szokás szerint halvány fogalmuk sem volt a konkrét ügy konkrét körülményeiről.)

Mindenesetre az általuk enyhének tartott bírói ítélet annyira felháborította őket, hogy azonnal bosszút esküdtek, s még az ítéletet hozó bírónő felettesét is gyalázni, sértegetni kezdték a heol.hu cikkét ismertető írásukban.

Ám, ha itt megálltak volna, nem is pazaroltam volna a betűket erre a kétes eredetű társaságra. Gyűlölködjenek csak a maguk öntelt, ostoba módján! Ezzel úgyis csak legfeljebb a Jobbiknak okozhatnak károkat.

Ők azonban nem elégedtek meg a nekik nem tetsző ítélet kritikájával! Az eljáró bíró és felettese(i) nevének, adatainak közlése után ugyanis az írásuk – frissítés – így folytatódik:
”Jegyezzük meg jól ezt a két (három) nevet, hogy aztán, ha eljön az idő, elszámoltassuk őket. Nem, nem lesz “Parancsra tettem!” meg “Bocsánatot kérek a túl enyhe ítéletekért, nagyon sajnálom, megbántam!”. Lesz viszont kőkemény számonkérés és lesittelés, lehetőleg kigyúrt cigányok közé egyedüli fehérként. Hadd tudják meg, milyen “embereket” mentegettek fel pályafutásuk során.”

Olvassuk el, és jegyezzük meg jól a fentieket mi is!

Egyrészt azzal rágalmazzák az ítélkező bírónőt, hogy utasításra döntött úgy, ahogy döntött.  De nem lesz kegyelem a számára, hanem lesittelik.

Bizony ez valójában nem más, mint kőkemény durva fenyegetés a független államhatalmi szerv egyik, sőt több tagja ellen.

Vagyis a fasiszta honlap mércéje kettős. Ha egy hat általánost végzett hevesi cigányasszony fenyegeti az államhatalom egy képviselőjét: a rendőrt, ezért sokéves börtön jár. Ha viszont a fasiszta kuruc.info gyáván névtelen magasan képzett kocazsurnalisztája  teszi ugyanezt az államhatalom egy másik képviselőjével: a bíróval, az nem, hogy súlyosan elítélendő, hanem helyeselhető cselekedet.

Nagyon veszélyes folyamat ez. Ezt alkotmányos rendünk elleni durva uszításnak tekintem, s szerintem ezért is eljárást kéne ellenük folytatni.

Persze a kuruc.info ellen szinte minden nap lehetne büntetőeljárást indítani valamilyen bűncselekmény miatt. Amelyek közül csak a legenyhébbek a rágalmazások, fenyegetőzések.

Szerzői jogsértés, közösség elleni izgatás, törvény, vagy hatósági rendelet elleni izgatás, rémhírterjesztés, személyes adattal visszaélés, adócsalás, stb.

Az illetékes magyar hatóságoknak azonban valamilyen – számomra ismeretlen, illetőleg feltételezett – oknál fogva nem fűlik a foguk a kuruc.info elleni határozottabb fellépéshez.

Inkább tüntetést szerveznek, Demokratikus Charta néven. Ami persze nem tévesztendő össze a Demokratikus Centrummal.

Tisztelt Heol szerkesztősége!

Önök a leghatásvadászóbb bulvárújságok stílusára hajazó "Lapáttal a rendőrautó ellen: tőrbe csalták a zsarukat a romák" címmel számoltak be egy tavalyi Hevesen történt bűnesetről.

A cím egy többszázezres  népcsoportot bélyegez meg, sértő módon. 

A „zsarukat” ugyanis az adott ügyben nem a hazánkban élő hat- vagy hétszázezer cigány "csalta tőrbe", hanem egyetlen egy Hevesen, a Dankó utcában nyomorban tengődő család (az M. família) néhány tagja.

Egy-két helytelenül viselkedő ember tettei nem hatalmaznak fel senkit sem arra, hogy ezeket a bűnöket kivetítse egy egész népcsoportra, s az egész népcsoportot ezzel besározzon.

Ez a kuruc.info módszere.

Egyáltalán milyen alapon állítják, hogy romák voltak a „tőrbe csalók”? S miért is érdekes az, hogy romák voltak?

Az újságban közreadott tényállás ráadásul egyébként egy megvágott, kellően kistafírozott féligazságokat tartalmazó ismertetése az akkor történteknek

Dokumentumokkal lehet bizonyítani, hogy a rendőrök (akiknek a nációját egyébként szintén nem ismerjük) az adott ügyben ugyanúgy törvényeket szegtek meg, mint azok a vádlottak, akik Önök szerint cigányok. 

Érdekes tanulságok levonására alkalmas, hogy a Heol mai számolt be arról is „Megbuherált mérőórák: négymilliárdos kár a Tigáznál” címmel, miszerint szabálytalan gázvételezők, mérőóra-manipulálók évente mintegy 4 milliárd forintos kárt okoznak a Tigáznak.

A heol ebben a híradásában közölte, hogy elfogtak négy személyt a gáztolvajok közül, akiknek egy része már előzetes letartóztatásban is van. Ketten a megrendelőket "hajtották fel", a másik két férfi pedig a mérőórák megváltoztatását végezte

A Tigáz sérelmére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos beszámolóból sajnálatos módon hiányzik azonban az elkövetők származásának feltüntetése!

Kérjük ezért haladéktalanul szíveskedjenek a megjelent tudósításukat az alábbiak szerint helyesbíteni:

Az írás feltűnően, vastagon szedett, címe akképpen módosuljon, miszerint:. „Megbuherált mérőórák: négymilliárdos kárt okoztak a magyarok a Tigáznál”

Az írásban pedig szíveskedjék arra is többször utalni, hogy az elkövetők magyar származásúak. Természetesen hozzájárulunk ahhoz, hogy, ha kiderülne, valamelyik elkövető sváb, vagy esetleg lengyel nemzetiségi, például a nevük alapján, akkor ezt az írásukban feltüntethessék.

Tisztelettel

Adjonisten! Akik még nem tudnák, egy hosszú és kemény munka gyümölcseként elkészült a Jobbik választási programja.  Ahogy Vona fogalmazott, az ország és a nemzet megmentésére.

Próbáltam végigolvasni, de nehezen sikerült. Szerintem a most programot hirdető párt legelszántabb hívei is így jártak ezzel. Ha egyáltalán belekezdtek. Ők ugyanis többnyire legfeljebb a kuruc.info „cigánybűnözés” rovatán szokták magukat átrágni.

A mentségükre legyen mondva, épelméjű ember, legyen akár jobb- vagy baloldali, fölös szabadidejében nem pártprogramokat szokott olvasgatni, megteszik ezt helyettük a politológusok, akiknek viszont úgy kellenek az ilyen programok, mint egy falat kenyér. Ilyenkor kivirágoznak, mint amikor az aszályos földre végre megjön a várva várt záporeső. Hamarosan özönleni fognak a tartalmasabbnál tartalmasabb programértékelések. Amiket szintén csak főként a politológusok olvasgatnak majd.

A hazai erőviszonyokat ismerve, sokan persze dicsérgetni nem fogják, az biztos. A hiénák és sakálok, ahogy Vona aposztrofálja őket.

Szóval, amint említettem, már a program elején elakadtam. Mégpedig mindjárt a nagyszerű Köszöntő (Praeambulum) első mondatánál. Annál a szlogennél, miszerint Magyarország a Magyaroké. (Gondolom ebben a kontextusban illik nagybetűvel írni a magyarokat)

Ez az az egyszerű és egyértelmű igazság, amit a Jobbik már régóta evidenciaként említ, és ami vezérli őket.

De kik is azok a magyarok, akiké az ország?

Magyarok-e az itt élő cigányok? Vagy magyarok-e azok a hatalmas gőgös orrú SZDSZ-esek, akikről Vona beszélt a minap?

És ki dönti el, ki a magyar? Alakul majd erre egy felelős nemzeti számonkérő szék? És, ha igen, hogyan dönt majd, milyen elvek alapján? Csak a Jó magyarok a magyarok? Vagy a rossz magyarok is magyaroknak tekinthetők?

Na és a belgák azok majd hová álljanak?

Egyébként Vonát, Morvait és a nézeteiket ismerve, nem csalódtam a programban. Felületes átfutásával is egyértelmű lett számomra, hogy az egésze alapvetően azzal jellemezhető, hogy nemzeti és szocialista.

Eddig egy keresztet cipelt ez a nép. Lehet, hogy a választások után már kettőt fog?

Minőségi újságírásért díj, Sajtószabadság díj, Aranytoll díj, Táncsics díj, Pulitzer emlékdíj…

Csak néhányat soroltam fel azok közül, amikkel a magas színvonalú újságírást ismerik el.

De egyre inkább úgy érzem, szükség lenne egy afféle anti-díjra is. Ami viszont arra szolgálna, hogy időnként a legtisztességtelenebb, leggátlástalanabb, legalantasabb, legszínvonaltalanabb anti-újságírást honorálnák vele. Afféle újságírói Citrom-díjként funkcionálna.

A Citrom-díj díjkiosztó gáláján az első helyezést természetesen toronymagasan a korlátlanul magyar kuruc.info érdemelhetné ki. Ez az az internetes portál, amelyik nem átallja magát a legolvasottabb hírforrásnak hazudni, miközben lényegében nem más, mint egy olyan parazita képződmény, amelyik abból él, hogy más újságoktól, sőt blogokból gátlástalanul lenyúlja a híreket, kommentárokat, videó-anyagokat, s azokat gyakran a saját primitív megjegyzéseivel ellátva kelleti a világhálón, mint saját termékeit.

Ha jobban belegondolok, számukra a Citrom díj is még túl elegáns kitüntetés lenne, az ő részükre inkább megalapítanám a Lócitrom-díjat. Vagy a Nagy Tehénlepény emlékérmet.

De azért a tisztességtelen újságírásra – ha a kuruc.info gyűlölködő böfögéseit egyáltalán lehet újságírásként definiálni – más médiumoknál is találunk példát.

A legutóbbit most éppen az ATV szolgáltatta számomra.

Az említett csatorna a honlapján „Kipakolt a buszsofőr a BKV-sztrájkról” főcímmel tett közzé egy leleplezőnek szánt írást Az írás alcíme szerint: „Megfélemlítéssel kényszerítik sztrájkra a buszsofőröket - erről vallott videóinterjúnkban egy BKV-sofőr.”

Az említett újságcikk igen jó példa arra, miként lehet alattomosan hangulatot kelteni a BKV sztrájk, illetőleg az abban részt vevők, és főleg a szakszervezet ellen, miként lehet mindenféle ellenőrizetlen híresztelésekkel érzelmi hatásokat elérni a sztrájktörők mellett.

Az írás szerint: „Az atv.hu-nak nyilatkozó buszvezető nem bírta tovább a hallgatást, neve elhallgatását kérte, ám hogy létezését senki se kérdőjelezhesse meg, hozzájárult egy videóinterjú közléséhez is.

Egy arctalan ember beszél lilás-rózsaszínű ingben eltorzított hangon. Akár még Aba Botond is lehetne az illető. Esetleg Székelyné Pásztor Erzsébet BKV szóvivő. Vagy maga Bajnai Gordon személyesen. Szalainé Szilágyi Eleonórára viszont nem gyanakodtam, ő most pillanatnyilag egy ilyen interjú készítésében tutira akadályoztatva lenne.

A nyilatkozó buszvezető egy személyt név szerint is megemlített, aki társaival együtt élharcosa volt a sofőrök szó szerinti féken tartásában. A riportalany arra a kérdésre, hogy ki nem engedte ki, közölte, az illetőt, aki próbálta lebeszélni, S. Péternek hívják. A riporternek nem tűnt fel(?), hogy a kérdésben rejlő tényállítás: ki nem engedte, illetőleg a válasz: próbálta lebeszélni - mennyire mást jelentenek.

Egyébként csak feltételezni tudom, hogy nem Föld S. Péterről van szó. De nem is Szent Péterről.

A videóinterjú legjobb része mégis csak az, amikor a rejtélyes járművezető, „akinek egyre többször mesélnek kollegái más garázsokban történt erőszakos cselekményekről”, részletezi is ezeket.

„Mende-mondák vannak. Ezek nem biztosak, de a dél-pesti garázsból is hallottunk híreket. Valószínűleg ott két gépkocsivezetőt a többi megvert, azért, mert ki akart menni. Az egyiket a vécében rugdalták meg, verték félholtra”, mesélte a sofőr, aki a sztrájk alatt már az egyik alvállalkozó megvert sofőrjéről is hallott, akit aztán a mentő vitt el.  „A volán egyik buszvezetőjét is megverték, pedig ők nem is voltak sztrájkban.”

„Mende-mondák”, „valószínűleg”, „mesélte” „hallottunk olyat is”…

Ha az ATV munkatársában csak egy picinyke szikrája maradt volna még a becsületes újságírásra törekvésnek, akkor fogja magát, s máris a dél-pesti garázsban terem, hitelesebb információkat szerezni. Ha pedig egy megvert sofőrt valóban a mentő vitt el, annak mindenképpen dokumentálható nyoma is van valahol. Mint ahogy a vécében félholtra verés sem történhetett teljesen titkokban. Jó, én valamennyire megértem a riportert. Nem volt kedve ilyen közlekedési viszonyok mellett a dél-pesti garázsba kibumlizni vagy Győrfi Pált megkeresni

Az ATV riportalany egyébként rémhírek terjesztéséről is beszélt a bizonytalan dolgozók körében.

Ezzel az interjújával és írásával az ATV kiváló példával járt elő a rémhírterjesztésben.

Az MSZP- SZDSZ lop, csal, hazudik. Reggel, délben, este. Hunvald, Zuschlag, BKV, négyes metró, Margit híd, King’s City, stb.

Dehogyis, mondja Szabó Zoltán: a Fidesz az amelyik lop, csal hazudik, nem győzzük összeszámolni mérhetetlen gonoszságait.

A Fidesz egyébként is megint azon mesterkedik, hogy miként tegye tönkre a kisnyugdíjasokat. Nem volt neki elég elvenni azt a bizonyos tizenkilencezer forintot? Most meg bevezetnék a svéd modellt. Ami még szörnyűbb követkéményekkel járna, mint a huszonhárommillió román munkavállaló.

Kisfiam, ha nem fogadsz szót, jön a svéd modell, és elvisz a zsákjában, mondja a nagypapa az unokájának.

A nyugdíjas-társadalomnak két aranykora volt: először Horn Gyula, másodszor pedig Gyurcsány Ferenc kormánya alatt, mondja Kórozs Lajos.

Dehogyis vezetnénk be a svéd modellt, állítja Varga, ex-pénzügyér, és megesküszik, hogy a „svédmodell” kifejezést ő ki sem ejtette a száján. Talán lehet, hogy svédasztalt említett, vagy svédcsavart, esetleg svédacélt, és ezt értették félre. Az viszont tuti, hogy ha mi leszünk hatalmon, mindenkit felelősségre vonunk, akik az elmúlt nyolc évben tönkretették az országot, hajtogatják a Fidesznél, persze csak teljesen törvényesen, jogállami keretek között.

Az Echo tévés Vámos György mindezt fantáziadúsan úgy képzelné el, hogy ketreceket akasztana az Andrássy úti fákra és a libsi-bolsi bűnözők azokban ücsörögnének. Aminek hallatán még a köteles Kövér is irigykedni kezd.

Viszont az feltétlenül jó hír, hogy Kóka, a párt nélküli parlamenti frakció feltalálója, már nem indítja be újra a rágalomszámlálóját. Több okból sem. Először is, valószínűleg rögtön lefagyna a rendszer. Egyébként is elment a kedve a politikától. Most ingatlan bizniszben utazik. De lehet, hogy magában már eközben azt a Korda slágert dudorássza, miszerint: „visszatérek én, hiába űzöl el.”

A Jobbik az uborka tolvajok sújtotta falusiaknak törvényről, rendről szónokol, s kemény csendőrséget szeretne, a „cionista ÁVH” és a „Bajnai-pribékek” helyett. A csendőrség tuti, hogy megoldaná a bűnözésünk összes problémáját. Akkor végre rend lenne hazánkban.

Csend, rend, fegyelem, aki rossz lesz megverem! A csendőrök csak odamennének például a négyes metró építőihez. Mi van, nem haladtok rendesen? Puff egy nagy füles. Még egyszer meg ne halljunk rátok valami panaszt!

A kisebb pártok eközben próbálnak majd egyszer-egyszer, olykor-olykor címlapra kerülni. Mit találjunk ki, ami elég nagyot szól ahhoz, hogy behívjanak a mokkába? Népszavazás, népi kezdeményezés, netán nadrágletolás, és persze mindenféle „sajttáj” a Parlament előtt, a minisztérium előtt. Ám nem lehet mindenki olyan ötletes, mint Molnár Oszkár, vagy a Kossuth Lajost kisajátítani igyekvő Szepessy Zsolt, a monoki modell megálmodója.

Mindeközben Thürmer Gyula száztagú zenekarával, akarom mondani: pártjával cukros szocializmusokról álmodik, és persze ötszázalékos választási eredményről.

Az a baj persze ezekkel a kisebb pártokkal, hogy máris annyian vannak, hogy a nevüket sem lehet megjegyezni. Talán a Lehet Más a Politika a kivétel, mert ilyen faramuci nevű csoportosulásról még senki sem hallott. Ez legalább akkora marhaság,  mint Piszkos Fred hajója, amelyiknek, mint tudjuk, az az elnevezés virított az oldalán, hogy „Na mi újság Vágner úr?”

Torgyán legalább, a tőle megszokott szerénységgel, önmagáról nevezett el egy pártot, mondván az ő neve még mindig jól cseng, és néhány falusit talán be tud majd hülyíteni.

Hetedhét országra szóló lakodalmának fáradalmait kipihenve, Schmuck Andor is aktivizálódott, ő meg a szépkorúakat árulja, ki ad értük többet. S kérdés az is, vajon hová állnak majd a hitgyülisek? Mindeközben természetesen sokan pályáznak a széthullott SZDSZ tagságára is, s naná, hogy rövidesen megint kezdődik majd a cigánytelepi konzerv-osztogatás, ami azért nem lesz egy svédasztal.

Talán így a halálos influenzajárványok, a tömeges elbocsátások, sztrájkok, kilakoltatások, drasztikus benzináremelések idején felvidíthat egy igazi falusi békebeli disznóvágás rövid története.

Én csak lejegyeztem, ahogy a haverok elmesélték.

Félnégy, klozet, mosdó, tea, mikádó, gumicsizma, kutya, kapunyitás, térvilágítás, haverok.
Malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzonnanmajdén, holakötél, öntsdlevízzel, holakábító, mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre.
Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfelarácsra, kurvanehézbazmeg, jöhetavíz, holakefe, majdénkaparom, elégfehérJózsikám, ittafüle.
Akkorigyunkegyet, megmégegyet, hasítodvagymajdén, holabárd, holafűrész, holamalac, belit kimossátok, nincsazapénz, kutyáké.
Akkoregészség, miezszilva, barackbazmeg, egészség.
Készavér, üljetekmárle, neállvaegyünk, ittakenyér.
Sonkamarad, lapockaszalámiba, nemdaráljuk, késselvágjuk, ilyetseláttammég, karajmarad, többikolbász, majdéndarálok, tokaszalonna abálóba, jóélesezakés, látomazujjadon, kötözdbebazmeg, egészség.
Miez, lócomb, minek, szaláminak, oszteztígyhogy, megfőzzük, micsoda, netörőggyvele, lapockafelitis, cukorminek, kellbele, nabazmeg.
Sütödazsírt, majdén, Lacisüsse, ittafakanál, Lacikámpirosra, netanítsálbazmeg, jóvanna, nemkellbeletej, tepertőtsüssél, nemtejbegrízez, többithurkába, áztasdbeabelet, másikfélétis, majdéngyúromakolbászt, egészség.
Miez, hurkatöltő, ilyetseláttammég, kölcsönbevan, ipari, aztlátom, keményrehagymenjen, miez, lóbélteddle.
Borsmerrevan, nemkellbele, hogyhogy, mert nem, hátakkor, erőspaprika, zsemlyeminek, tüdőshurkába, ilyetseláttammég, namostlátol, egészség.
Sajtotmajdén, holaringa, micsoda, kétnyelűkés, jaez, borsotebbese, nabazmeg.
Kolbásztkarikába, vagyszálba, szálba, szalonnátebbesózzad, kolozsváritebbe, sonkátmajdén, szedjétekkiazabálót.
Holareceháj, hátezmi, cigánka, ilyetseláttammég, pedigjó, majdmeglátjuk, egészség.
Májashurka, véreshurka, tüdőshurka, svábhurkába pirítottzsemlét, nabazmeg, vastagbélbe, hogynézmánezki, netörőggyvele.
Fiúk, készapecsenye, csapassunkmárelőttebarackot, holakenyér, ittasavanyú, egykisbort, pogácsát, mikorleszkészakáposzta, rétesislesz, nabazmeg, bangladesbenmegéheznek, eriggyémá.
Zsírtabödönbe, kolbásztrúdra, hurkátkaréjba, sajtra téglákat, kiszúrkáltad, ezittenmegyfüstre, ezmegysózóba, miezalé, sonkapác, nemsózódelőtte, bennevanasó, készvagyunkemberek, egészségünkre.
Asztalhozemberek, holavécé, igyunkmárelőttekicsit, orjaleves, toroskáposzta, pecsenye, kishurkakiskolbász, almásrétes, kidurranokbazmeg, énis, csapassunkegykisbort.
Kóstolótnehogyitthagyd, hagyadmámiez, leszakadafüle, köszmégegyszer.Igyunk egyet!

„Megáldja a magyarokat, ő imád
Egy vidámsággal, bőség,
A termék melyik egy elérhető kar ráadásul azonfelül, amíg spórolsz,
Ha harcol egy ellenség ellen;
A lefektetett selejt végzet ez ki tart szünetet egyszer,
Hoz egy rajta levő boldog év óta,
Ez a people_nation már megjavította azt
A múlt és jövő!”

Ki találja ki, mi ez a szöveg, mi az értelme, s hogyan keletkezett?

Könnyítésül elárulom, hogy Karinthy Frigyes volt az ötletgazdája annak, hogy egy ismert versrészletet németre fordított, majd a német szöveget ismét magyarra.

A kiindulása egy Ady vers-részlet volt.

„Jöttem a Gangesz partjairól
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.”

Át- és visszafordítás után ez lett belőle:

A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó nyájas olvasó!

Karinthyt utánozva kipróbáltam a neten található ingyenes webfordítás programot, hogyan működik. Az eljárásom ugyanaz volt, mint a nagy humoristáé, hogy a magyar versrészleteket lefordíttattam németre, majd az így kapott német szöveget vissza magyarra.

Íme a végeredmények!

Annak a rabjai siklanak, siklanak a tiéd az országért,
Simogat téged, csúsztat téged éhes proletár!
A győzelem napjai jönnek,
A fogságod vége már.
Végül emelni a múltat
Dönts rabszolgasorba hadseregbeli engedélyt velünk!
A föld ki fog borulni a rúdjáról,
Semmi az, ami mi vagyunk, és rajtuk leszünk mindenhez!

/Internacionálé/

Egy egyetlen magyaron a szülőföld kiált!
Ez egy idő, most ez van vagy soha!
Hagy neked minket rabok, vagy legyél szabad?
Ez csinálj egy választást, kérdezd őt! -
A magyarok istenén
Megházasodunk,
Megházasodunk, a hosszabb rab
Mi nem lenni!/Nemzeti dal/

A Székely himnusz refrénként megismétlődő második szakaszát a változatosság kedvérét románra fordítottam, majd onnan vissza. Ez lett belőle.
Székely egy marok csak omladozik szikla,
A tengeren, ami elmegy emberekkel harcolni.
A fejárunk, áú, azt egyszázszor befedi ez,
Nem adja bérbe Erdélyt, az istenünk eltévedt.

És végezetül a magyar himnuszban gyönyörködjünk kicsit!

Megáldja a magyarokat, isteníti őket
Egy jó hangulattal, bőség,
Rendelkezésre álló gyártmány ráadásul fegyverkezz fel miközben spórolsz,
Ha harcol egy ellenség ellen;
Az elhagyatott végzet az, akit egyszer letép,
Hoz egy boldog év rajta, Ezek az emberek már jóvátették azt
A múlt és jövő!

Ezt aztán még egyszer németre, majd magyarra fordítottam. A himnusz szövege ezzel még tovább nemesedett, mint valami finom óbor. Ez a változat szerepel az írásom elején.

A második világháború után, az akkor még demokratikus kormányzat rendelkezett a címek, előjogok felszámolásáról is. A jelenleg is hatályos 1947. évi IV. tv megszüntette a mindenféle kiváltságokkal járó nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az”örökös főispán" címet, valamint azok a rangjelző címeket (méltóságokat), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.).

A törvény kimondta, hogy az említett rangok, valamint a "vitéz" cím használata tilos. Ugyancsak megtiltották a nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetiségi származásra utaló kifejezésnek (de genere....) viselését, valamint tilalmazott lett olyan címzést használni, amely a megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utalt (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

Mindeme hosszú eszmefuttatásra annak kapcsán éreztem késztetést, amikor a tv2 reggeli műsorában nyilatkozó BKV alkalmazott kiigazította – vagy inkább eligazította – a riportert, aki őt szóvivőnek titulálta. Közölte, hogy ő nem szóvivő, hanem kommunikációs igazgató. Kárász Róbert nyelt egyet, majd onnantól kezdve engedelmesen igazgató asszonynak szólította a partnerét. Aki egyébként gyakorlatilag semmilyen érdemi kérdésre nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Én már akkor gyanakodtam, amikor a raktárost elkezdték logisztikai bázisvezetőnek elnevezni, az üzletkötő marketingmenedzserré avanzsált, a személyzeti osztályvezetőből pedig humánpolitikai főigazgatót csináltak.

Aztán az állami apparátusban megjelentek a címzetes főjegyzők, tanácsnokok, tanácsosok, főtanácsosok (akik ráadásul nem is valóságosak, nem is belsők és nem is titkosak!), a városi bíróságon ítélkező címzetes megyei bírók, stb., természetesen különféle előjogokkal, pluszjuttatásokkal, hosszabb felmondási idővel, nagyobb végkielégítéssel. Az állami cégeknél pedig gyakran már a portás is vezérigazgatói titulust kapott.

A kör akkor zárult be, amikor újra aktivizálódtak a vitézi rendek és vitézek is. S innen már tényleg csak egy lépésnyire volt a lovagok sámánok, senyők feltűnése.

Akinek eddig illúziói lettek volna a demokráciánk minőségét illetően, az is rájöhetett, 1947-hez képest hány évet csúsztunk vissza az időben.

Kovács Lajos nyugdíjas rendőrnyomozó könyvéből az alább részt a NOL is idézte, kommentár nélkül.

„A Fenyő-ügyben négy év folyamatos, szöszölős, alkudozásokkal és kudarcokkal övezett, tarkított, de eltökélt nyomozás után, egészen pontosan tudni lehet a történtek lényegét, a bűntett hátterét, és a gyanúsításokra, a vádemelésre csak azért nem került sor, mert a szereplők több szempontból prominens személyisége miatt az ügyészség képviselői nagyon helyesen - nem adták hozzájárulásukat, engedélyüket, csak abban az esetben tették volna ezt, ha valamilyen, legalább egy közvetlen tárgyi bizonyítékot produkálunk."

Vagyis, ha nem lettek volna prominens személyiségek, akkor bizony kíméletlenül megvádolták volna őket! A „hozott anyagól” dolgozó bíróság pedig kicsit szívta volna ugyan a fogát, de aztán kiszabta volna az életfogytiglant.

Kedves tekintetes és méltóságos de genere urak és asszonyok, brúderek és kuzinok, vitézek, lófők és lovagok, címzetes tanácsnokok, főtanácsnokok, méltóztassanak válaszolni arra, jó felé haladunk, tényleg jól van ez így?

Ha azt kérdezik, szeretem-e a Jobbik nevű pártot, azt válaszolom, hogy nem. Sőt, nagyon nem. Rettenetesnek tartom.  Leginkább a képmutatásukért haragszom rájuk. Amikor még meg is sértődnek, ha lefasisztázzák őket. Hiszen nem igaz az, hogy Vona Gábor, vagy Morvai Krisztina ne tudná, főleg kikből verbuválódik a szimpatizánsaik egyre bővülő tábora.

Ha eddig ezt esetleg még nem tették volna, olykor-olykor olvassanak bele néhány nyiltan szélsőjobb, őket teljes mellszélességgel támogató hírportál anyagaiba (amelyekben természetesen nyilatkozgatnak is), vagy bármely internetes újság kommentárjaiba. Manapság már ezeken a helyeken nyílt fenyegetőzés folyik, a zsidók, cigányok likvidálására is. A terroristák, rasszista sorozatgyilkosok pedig lassacskán nemzeti hősökké avanzsálnak.

Bajnai Gordon a minap kijelentette: a gazdálkodásunk főbb számait a demokratikus pártok megismerhetik. A Jobbik viszont nem demokratikus párt. A miniszterelnök kissé dodonai szavait a sajtó oly módon értelmezte, hogy a kormány minden pártnak megengedi, hogy belenézzen a pénzügyekbe, kivéve a Jobbikot, amelyet a miniszterelnök nem tart demokratikus politikai erőnek.

A Ma Reggelben Bokros Lajos minderre úgy reflektált, hogy a Jobbikot demokratikusan beválasztotta az EP-be a választók több mint egytizede, tehát nem tehetünk úgy, hogy erről a választói akaratról nem veszünk tudomást. Ebben vele teljesen egyetértek.

Az más kérdés, hogy Bajnai részéről már a probléma megközelítése is hibás. Hiszen pontosan azt tette, ami a diktatúrákban a diktátorok részéről szokás: hatalmi pozíciójával visszaélve minősített valamit, s mintegy bíróságként járt el, amikor a Jobbik „kizárásáról” határozott. Azt egy átlagállampolgár nyugodtan megteheti, hogy minősítget, komcsiz, lefasisztáz, stb. Sőt a demokráciának többek között éppen ez a lényege. A szabad véleménynyilvánítás joga. De egy kormányfő – aki ráadásul egy bizonyos hatalomgyakorló párthoz kötődik -, nem teheti meg azt, hogy egy másik, törvényesen bejegyzett pártot nem tekint törvényes pártnak és megbünteti. Azt megteheti, ahogy ez egy jogállamban illik, hogy az adott párt ellen – ha úgy ítéli meg, hogy az nem törvényesen működik – vizsgálatot kér, végső soron pedig akár a betiltását, feloszlatását is kezdeményezheti a bíróságon. De nem veheti át a döntnök szerepét. Ez nem az ő dolga. (Vártam egyébként az amerikai kongresszus elmarasztalását a Bajnai nyilatkozattal kapcsolatban, de ez most elmaradt, talán az amerikaiak a demokrácia szabályainak betartását hazánkban nem tekintik olyan fontosnak, mint az üzleti érdekeik érvényesülését.)

Az más kérdés, hogy mire menne egy ilyen perrel a miniszterelnök.

Az a szakállas vicc, hogy amikor megkérdezik, van e itt antiszemitizmus, s az a válasz, hogy nálunk nincs, de igény lenne rá, a demokrácia körülményei között már úgy hangozhatna, hogy nálunk van antiszemitizmus,mert igény is van rá. A kapitalista piacgazdaság természete szerint ugyanis amire igény van, az kapható is.

Ezért (is) látom értelmetlennek a Jobbik betiltására tett bármilyen kísérletet. Hiszen a Vona Gáborok, Morvai Krisztinák hiába verhetnék a nyálukat, ha nem lenne növekvő számú egyetértő közönségük.

Vagyis, tetszik, nem tetszik, be kell látnunk, hazánkban van rájuk igény. S ha van, akkor az történne egy esetleges bírósági betiltás kapcsán, ami a Magyar Gárdával történt.

Megalakulna az Új Jobbik.

Mesterházy Attila a Vasárnap Reggelnek adott interjújában azt mondta: őszinte és büszke kampányra készülnek. „Ahogy a frakció, úgy a párt sem fog szétesni sem a választásokig, sem utána (…) Választási ígéreteink reálisak lesznek: vissza fogunk térni az emberek mindennapjaihoz. Sokkal jobb eredményt fogunk elérni, mint amit a mostani közvélemény-kutatások mutatnak. Meglepetést fogunk okozni a választáson”.

Ma reggel valami hasonló meglepetést jósolt, Kárász Róbert kérdései nyomán, az ugyancsak őszinte és büszke Lendvai Ildikó pártelnök is.

Minderről a halhatatlan remekmű, a Piszkos Fred a kapitány örökbecsű sorai jutottak eszembe. Aligha található olyan, magát kulturáltnak tartó egyén hazánkban, aki nem ismerné az alábbi Rejtő idézetet.

„– Te ütni! Fogás biztos, gyors, úgysem találni.
  – Hát jó. Mehet?
  – Mehet.
Fülig Jimmy kíváncsi volt a fogásra. Biztos dzsiu-dzsicu.
– Na ütni! – sürgette a maláj. – Lesz meglepetés!
Csakugyan nagy meglepetést okozott. Mert hogy valaki egyetlen pofontól valóságos szaltót csináljon, négy utast és több kisasztal málnaszörpöt felborítson, az igazán meglepő.„

Szóval attól tartok, az őszinte és büszke Mesterházy és Lendvai valami hasonló meglepetésre készülnek a választások során, mint a maláj, aki egyébként, amikor utólag reklamált, hogy „én várni ütés jobbról, ám te lenni balkezes”, erre szintén azt az immáron klasszikussá vált választ kapta, hogy „nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani.”

Szerintem az már régen eldőlt, hogy a parlamenti választások során az MSZP alakítja majd a maláj hálátlan és dicstelen szerepét. A politikai porondon legfeljebb már csak az a kérdés, hogy a tavaszi össznépi kasztingban ki lesz majd a balkezes Fülig Jimmy. 

A Fidesz, vagy tán még a Jobbik is?

A nem mindennapi, Vona Gábor szülővárosában: Gyöngyösön megesett Szilveszter éjszakai történésekről először a HírTv számolt be, helyszíni tudósításban.

Eszerint: „A romák tagadják, hogy rátámadtak volna a járőrökre: azt mondják, rendőri túlkapás áldozatai.  A rendőrség tájékoztatása szerint az intézkedés során két személy súlyosan, két egyenruhás pedig könnyebben sérült meg. A Heves megyei főkapitányság soron kívüli vizsgálata még pénteken megállapította: törvényes és jogszerű volt a rendőri intézkedés.”

A helyi, Heves megyei internetes hírportál – a heol – pedig arról is beszámolt, hogy a főkapitány a beosztottjai tevékenységével oly mértékben meg volt elégedve a hevenyészett vizsgálódása kapcsán, hogy az akcióban résztvevőket dicséretben és jutalomban részesítette.

Tehát az egyenruhások tropára vernek egy féltucatnyi romát, közöttük két vézna cigánylányt, akik ennek következtében telis-tele vannak zúzódásokkal, véraláfutásokkal, vágott, repesztett sérülésekkel. Közülük kettő súlyos csonttörést is szenvedett, egyiküknek a szemét is majdnem kiverték. Aztán a saját tevékenységüket néhány óra alatt villámgyorsan „kivizsgálják”, s máris jön a summázat: minden törvényes és jogszerű volt!

A kivizsgálást azért teszem idézőjelbe, mert a rendőri vezetők még a látszatra sem adtak, amikor szemérmetlenül ezt a kivizsgálás kifejezést használták egy olyan procedúrára, amelynek során a ténymegállapításokat csupán a csonttörő rendőrbajtársak elmondására alapozták. Ugyanis a Gyöngyös, Koháry út 27. szám alatti ház lakói közül elfelejtettek bárkit is – a szomszédokat is – megkérdezni az „elfogulatlan” vizsgálóbizottság „elfogulatlan” tagjai.

Ezek után természetesen én is alakítottam egy elfogulatlan speciális egytagú vizsgálóbizottságot és én pedig a cigányok verzióját fogadtam el igaznak, és megállapítottam, hogy a rendőrök eljárása súlyosan törvénytelen, jogszerűtlen és szakszerűtlen volt.

Az általam megállapított tényállás szerint 2009. december 31.-én este a HírTv-nek nyilatkozó Farkas Attila Gyöngyös belvárosában található lakásában gyűltek össze a család tagjai. A lakásban jelen voltak a házigazdán és élettársán kívül a házigazda édesanyja és testvérei, azok házastársai és kiskorú gyerekei

Farkas Attila lakásának közvetlen tőszomszédságában található sörözőben – a romák szerint a város Jobbik szimpatizánsai egyik kedvelt törzshelyén -  ebben az időben ugyancsak szilveszteri mulatságot tartottak mintegy ötven fő részvételével.

Nem sokkal éjfél után a söröző vendégei az utcán tűzijátékot tartottak, amelyet észlelve a Farkas család tagjai közül ketten kimentek a lakásuk elé. Itt egyiküket egy ismeretlen, a szomszéd társasághoz tartozó személy valamivel leöntötte és sértegette. Ennek hatására szóváltás alakult ki közöttük, egymást kölcsönösen megütötték.

Rövid idő elteltével a romák lakásában hívatlanul megjelent a szomszéd söröző tulajdonosa, több kidobóembere társaságában, és az ott tartózkodókat felelősségre vonta a történtekért, majd rendőrért telefonált. Ezután Farkas Attila is telefonált a rendőrségre, ugyancsak intézkedést kérve.

A helyszínre előbb két-három főből álló rendőrjárőr érkezett ki, akik próbálták a korábbi ütésváltás körülményeit tisztázni. Közben egyre több rendőr jelent meg a helyszínen, akik a Farkas családnak a ház előtt, valamint bent a házban tartózkodó tagjait brutális kegyetlenséggel, szadista módon bántalmazták, tonfával ütlegelték, rugdosták, sprayvel lefújták. A család tagjainak bántalmazásában olyan civil személyek is részt vettek, akik korábban a sörözőben szórakoztak. Ismereteink szerint ezek között szolgálaton kívüli rendőr is volt.

Mindeközben a család tagjait megbilincselték, majd pedig a helyi rendőrkapitányságra előállították, ahol őket szintén durván ütlegelték, rugdosták. A sértetteket a bántalmazásuk közben cigány mivoltukban is durván sértegették.

A vizsgálóbizottságom jelentését maradéktalanul elfogadva, az ügyben feljelentést tettem az eljáró rendőrök ellen.

A mai találós kérdés úgy szól, ki nyilatkozta, és melyik hírportál hasábjain az alábbiakat?

„Természetesen az a valószínű forgatókönyv, hogy a Fidesznek is állást kell majd foglalnia abban, hogy kívánatosnak tartja-e azt a következetes jogvédő kiállást, s azt a radikális változást, igazságosabb világ iránti igényt, amit én igyekszem kifejezni. Én egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Fidesz támogatná az államfői jelölésemet. Sőt, inkább arra lennék kiváncsi, hogy mit kifogásolnak abban az értékrendben, amely mellett következetesen kiállok, vagy abban a magyar jövőképben, amelynek lényegét egy friss írásomban így foglaltam össze: Egység az igazságosságban.”

Abban egészen biztosak lehetünk, hogy az idézet nem Szili Katalintól származik, de nem is Gyurcsánytól. Ők is mondtak már hasonló zagyvaságokat, de ők azt is megtapasztalhatták, hogy nem, hogy a Fidesz, de alkalmasint még a baloldal sem állt, áll ki egységesen mögöttük.

Természetesen aki doktor Torgyánra tippelt, az szintén tévedett, bár csipetnyivel közelebb jár az igazsághoz. Annak idején, közel tíz esztendeje, úgy 2000 májusa környékén ugyanis, a magyar demokrácia nagyobb dicsőségére, lehetséges jelöltként az ő neve is szóba került, ám azóta sem tudni, hogy miért gondolta meg magát, és miért támogatta utóbb ő is inkább Mádl Ferencet.  Biztosan nem azért döntött így, mert nem tartotta volna alkalmasnak saját személyét erre a magas méltóságra. Ő ugyanis nem szokta összetéveszteni Gizikét a gőzekével, legfeljebb a chilei cseresznyét a magyarral.

Igaz, a hazai politikai élet nagy visszatérője ezúttal ugyan ismét parlamenti szereplésre készül, az általa frissiben alapított Torgyán-Kisgazda-Koalíció színeiben, de, köztársasági elnöki elképzeléseket remélhetőleg egyelőre még nem dédelget magában.

A bevezetőben írt talányos idézetet megfejteni igyekvőknek könnyítésül ezek után azért annyit még elárulok, hogy nem férfi volt az illető nyilatkozó. Miután Szili Katalint már fentebb kipipáltuk, gondolhatnánk még Dávid Ibolyára is. De nem ő az. Ő, mint reálpolitikus, tisztában van azzal, hogy az elnöki poszt megszerzése azért valamivel nagyobb falat, mint Lezsákék kizárása, vagy Almássy Kornél legyőzése.

Elárulom, az önjelölt hölgy nem is Horváth Ágnes ex-miniszter asszony, sőt nem is a pogácsakedvelő Szücs Erika, és nem is a BKV nyugdíjas személyzetise.

De hagyjuk is a felesleges időrabló találgatást!  Inkább elárulom, mi a megfejtés!

 Morvai Krisztina nyilatkozta ezt Újév első napján. Igen, az önmagát akár köztársasági elnöknek is elképzelő, „következetes jogvédő”, Barrosonak is beszólogató vehemens hölgy nyilatkozott erről annak az internetes újságnak, amelyik írásaiban a cigányokról többnyire csupán mint emberevőkről, torz orkokról, illetve patkányokról emlékezik meg, a „viccesen” kampósorrúaknak titulált zsidókról pedig sötét középkori vérvádakat terjeszt.

Ugyanez a hírportál egyébként, amelyik a következetes jogvédő, igazságosabb világ iránti igényét hangoztató Morvai Krisztina gondolatait leközölte, ugyanezen a napon a cigányokról például az alábbi gondolatokat tette közzé:

„Ezeknek nem házat kell adni, hanem egy priccset egy Tent City-ben, ahol nem szaporodhatnak és ellhetik a jövendő segílyeseit és/vagy bűnözőit. Természetesen szigorúan jogállami alapon – amire valószínűleg meglenne az esély, hiszen a jó részük bűnöző.
Vajon miért nem kapnak ingyen a rendesen dolgozó, adófizető magyarok, miért csak ezek az élősködő, féktelenül szaporodó, csak gondot és bajt (segílyek, bűnözés, az integrált osztályokban a tanulni kívánók jövőjének ellehetetlenítése stb.) patk…, bocsánat, élőlények?”

Ilyen a Morvai, és a magukfajtái által elképzelt igazságosabb világ.

Hát akkor már inkább jöjjön doktor Torgyánné Cseh Mariska!

A különféle internetes portálok közvélemény-kutatásai a közvélemény-kutatásnak olyan amatőr, lepusztított változatai, amelyektől még egy kezdő közvélemény-kutatónak is feláll a szőr a hátán.

A Magyar Nemzet online változata például most éppen azt kérdezi az olvasóktól, hogy

„Tavalyhoz képest mennyit költött Ön karácsonyi ajándékra?”

Talán nem meglepő, hogy a több mint tizenegyezer voksból toronymagasan az a válasz vezet, hogy sokkal kevesebbet. (Bezzeg jövőre itt lesz a Kánaán, és tuti, hogy sokkal többet költünk majd!)

Érdekes volt az újságnak az a korábbi kérdése is, miszerint „Ön helyesnek tartaná, ha Gyurcsány Ferenc visszatérne a politikai életbe?”

Itt is – ki gondolta volna? – a „soha többé látni sem akarom” válaszlehetőségnek volt elsöprő sikere. De érdekes, a második helyen 15 %-al viszont az a válasz végzett, amelyik szerint „igen, mert csak ő tudná megvédeni a köztársaságot a fasizmus rémétől.” (Úristen, a cionista libsik már a Magyar Nemzet olvasói közé is ilyen mértékben befurakodtak?)

A (korlátlanul magyar) kuruc.info viszont már a kérdés feltevésénél sem hazudtolja meg önmagát.

Azt kérdezi a tisztelt nagyérdemű hazafiaktól, a magát egyébként a jobboldal legolvasottabb médiumának hazudó portál, hogy ki ölte meg a körmendi Zsófikát: Tánczos Gábor, vagy más? A harmadik válaszlehetőségnek azt adta meg, hogy „a dátum, az eltűnt vér, a szűz áldozat, és a nyak elmetszésének módja alapján lehetséges, hogy zsidó rituális vérgyilkosság történt.

Na ki találja ki, hogy melyik variációra voksoltak a legtöbben? Nem akarok senkit sem sokáig bizonytalanságban hagyni, ezért elárulom, a zsidó vérvád kapta a szavazatok több mint hetvenhét százalékát, vagyis a mindösszesen 6400 kurucinfós szavazóból mintegy ötezren hisznek ma is abban, hogy a tiszaeszlári vérvád igaz, és az ilyen esetek hazánkban ismétlődni szoktak.

Ám megjegyzendő, hogy ez az öt-hatezres szavazói szám bizony igen jelentősen elmarad például a Magyar Nemzet Gyurcsányos kérdésének majd negyvenháromezres szavazójától.

(Ennyit a kuruc.info öndicsérő „legolvasottabb” jelzőjéről.)

A végére hagytam csemegének a kapcsolat. hu (a magyar közösségi portál!) szavazósdiját, amelyik nagyon jó példája a teljesen értelmetlen kérdésfeltevésnek és még értelmetlenebb válaszgyártásnak.

A portál szilveszteri hangulatú – lazán tegeződős - kérdése úgy hangzik, hogy „Támogatnád-e, hogy a parlamenti választás kötelező legyen?” (Egyébként- megjegyzem - még a diktatúrában sem volt az.)

A válaszlehetőségek pedig, hogy

- Minden állampolgár köteles legyen szavazni !

- Jó, hogy végre csak azok szavaznak, akik akarnak?!

- Azért lenne jó a kötelező szavazás, hogy utána ne lehessen reklamálni!

Igazi szoci kérdésfeltevés. Akkor is hazudnak, ha kérdeznek. A három válasz ugyanis tulajdonképpen majdnem, hogy csak egy.

Vagyis, hogy legyen kötelező. Az első és harmadik válasznál ez az óhaj teljesen egyértelmű. De, ha a másodikat is alaposabban megnézzük, hogy milyen írásjelek milyen sorrendben vannak a végére biggyesztve, akkor kiderül, hogy valójában a válaszkérő a kérdőjellel itt is azt sugallja, vajh’ miért lenne jó nekünk, ha csak azok szavazhatnának, akik akarnak?

A harmadik válaszlehetőséggel ráadásul van még egy további baj. Elmondaná valaki, hogy miként következik a szavazás kötelező jellegéből az, hogy utána nem lehet reklamálni?

Magyarország vezető szellemi ereje ezt tudta kisajtolni magából?!

Nem tudom, mi szerepe van az ilyen kérdések kiagyalásában személyesen a kapcsolat.hu tulajdonosának, a Táncsics Mihály Alapítványnak, és a honlap felelős kiadójának, vagyis az alapítvány kuratóriumi elnökének, Gyurcsány Ferencnek?

Mindezek után az én kérdésem tehát az, hogy a./ ezeket a kérdéseket Gyurcsány Ferenc találta-e ki a karácsonyi ebédfőzés közben, avagy b./ ebben is besegített neki Apró Piroska, vagy a harmadik lehetőség, hogy c./ ezt az ostoba kérdést és válaszokat is az az egyén csempészte fel a honlapjukra, aki az őszödi beszédet is kiszivárogtatta.